Steinbach József püspök adventi üzenete (videó)

A karácsonyi ember mindig a másik emberrel van, odaáll a másik ember mellé! Ha Isten velünk és értünk van, akkor mi, emberek sem élhetünk egymás ellenében! Az irgalom kultúrájára van szükség. Isten velünk van, mi pedig egymással, egymásért vagyunk. Nincs más választás. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének adventi gondolatai.

2024. december 22.

A csodálkozás ideje

Egy jászolban fekvő csecsemőnek bizonyára nincs mit tanítania, csak ha mint a pásztorok és a bölcsek, térdre borulva imádjuk, és elfogadjuk őt királyunknak, megváltónknak. Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatai.

2024. december 22.

Advent a dűlőben

„Az épületek nem állandó lakás céljára szolgálnak! A hatósági ellenőrzés folyamatos!” – hirdeti a megdőlt tábla, ami mellett elzötykölődünk a homokos dűlőúton a Magyar Református Szeretetszolgálat kisbuszát követve. Néhány gödör kerülgetése után megállunk egy háznak alig nevezhető kis épület előtt. Itt emberek élnek? – ez az első gondolatom. Házról házra hasonló az érzésem, hol jobban, hol kevésbé, de ahogy behívnak minket, vagy a kapuban fogadnak, ráébredek: a hangsúly azon van, hogy itt is emberek élnek.

2024. december 21.

Belső csend adventben és azon túl

Az üveg túloldalán a város forgataga, bent kávégép és zene zaja, mindeközben pedig a csendről beszélgetünk… Ami mégis megvalósul, hiszen jelen vagyunk egymás számára – hasonlóan emlékeznek vissza egy fontos találkozásukra is beszélgetőtársaim, Ilosvai Dorottya Emese teológus, grafikus és Nyikos Anna pszichológus, coach. A csend jelentőségét, hiányának okait és Istennel megélhető valóságát fejtegettük, miközben a megoldáshoz úgy közelítettünk, hogy tudjuk, nekünk magunknak is vannak küzdelmeink e téren.

2024. december 20.

Kántálásra hív a nyírpazonyi gyülekezet

A remény gyertyáját gyújtották meg advent második vasárnapján a nyírpazonyi testvérek: a Nyíregyháza melletti, csaknem négyezer lelket számláló település négy főbb útvonalát járták végig, és dicsőítő énekkel szolgálták Istent. 2015-ben kezdődött az első kántálás az akkori lelkész, Nagy József szervezésében. Azóta hagyománnyá nemesedett, és már várja a falu apraja-nagyja, hogy a decemberi vasárnapokon fényt vigyenek a helybeliek az adventi készülődésbe. Victor László lelkipásztort az egyházközség és a település szimbiózisáról kérdeztük.

2024. december 19.

Év végi elszámolások

Miért kérjünk magunknak kiállhatatlan embereket 2025-re? És eközben hogyan éljük meg az igazmondó szeretetet? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Horváth Levente kolozsvári teológussal, akivel adventi önvizsgálatot is tartottunk. Terítékre kerül a keresztyének legrosszabb tulajdonsága, a bántalmazó kapcsolat tévhite, továbbá arra is fény derül, miért az alma választ minket, és nem mi az almát.

2024. december 19.

Láttuk az ő csillagát – adventi udvar Pápán

A pápai Pannonia Reformata Múzeum a megalapítása óta olyan egyházi kulturális tér a dunántúli reformátusok szellemi-lelki központjában, amely a nyitottság missziójával szólítja meg azokat is, akik talán még távolabb vannak az egyháztól. Teszi ezt olyan színvonalas programokkal, mint például a december 22-ig tartó adventi udvar, amely régi korok hangulatát idézve hívogatja a látogatókat. A kézművesvásár és a foglalkozások, koncertek mellett az intézmény helyet ad az elcsendesülésre és a karácsonyra való lelki felkészülésre is.

2024. december 15.

Fekete Károly püspök adventi üzenete (videó)

Mivel „az Ige testté lett és lakozott miközöttünk”, ezért, Jézusért teljesen otthon érezhetjük magunkat ebben a világban. Ha Jézus vállalta az embert, akkor mi sem húzódhatunk el egymástól. Jézus aláhajlásának útját követve, az egymáshoz vezető út is a szeretet aláhajlásának módja lehet. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének adventi gondolatai.

2024. december 15.

A kinyilatkoztatás ideje

Lehet úgy élni, hogy az egész élet egyetlen beteljesedésre irányul? Mint Simeon és Anna, a két próféta, akikről nem tudunk többet, mint hogy egész életüket a templomban töltötték, várva az időre, amikor karjukban tarthatják a Messiás-gyermeket, s megáldhatják. Egy-ügyű emberek! Mi nem vagyunk egy-ügyű emberek. Sok ügyünk van, s ebben a sokban kell eljutnunk újra és újra nekünk is az Egy-hez, s abból kiindulva élni. Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének gondolatai.

2024. december 15.

Kellékek vagy kellő ékek?

Adventi koszorú, grincsfa, fényfüzér: ezek nélkül nincs várakozás. Már októberben díszkivilágításban pompáznak a házak, és lett az adventi koszorú már a nem keresztyén családok asztalán is – szinte - kötelező elem. Vajon tudjuk ezeknek a kellékeknek a népi hagyományban betöltött szerepét? És ha nem, akkor miért csináljuk? Divat? Megfelelési kényszer? Verseny a szomszéddal? Kun Ágnes Anna református lelkész gondolatai.

2024. december 10.