Felhő az égen

Gyermekeim kiskorának nyaraiból arra emlékszem, hogy nem szerettük a felhőket, mert többnyire esőt, borús időt, lehűlést jelentettek. A Bibliában kétszeres jelképként is jelen van a nap. Egyrészt kifejezi Isten dicsőségét, az Úr tónusát, Jézus Krisztus szentségét, dicsőségét.

2024. szeptember 21.

„Egymás terhét hordozzátok”

Hála Istennek olyan nagymama nevelt fel, akinek családanyaként a saját édesanyjától eltanult, de Istentől kapott örökségként a diakónia, a szeretetszolgálat mindennapjai szerves része volt. Egy epizódra különösen emlékszem: ősszel, télen s a tavasz még csípős legelején fáradhatatlanul hordta és osztotta (úgy hatéves koromtól az én segítségemmel) otthon, Pécsett a lakásunkhoz közeli Búza téri piac sokat didergő kofa nénijeinek a meleg teát és a forró húslevest.

2024. szeptember 19.

Tompa Mihály és a Csörsz-árok

A XIX. században irodalmi alkotóink folytatták az ősi mondavilág – még a XVI. században elkezdett – feldolgozását. Kimeríthetetlen mennyiségű témalehetőséget vett birtokba irodalmunk. Arany János a csodaszarvashoz kötődő mondákat irodalmunk klasszikusai közé emelte. A Toldi szerelme IX. fejezetében a szakadékba zuhant szarvas nyomán találnak a karlsbadi fürdő forrására. A mondák világában élő hősök így irodalmi alakokká váltak. A reformkor nagy alkotó triásza: Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály műveinek a népregék és mondák állandó ihletői.

2024. augusztus 29.

Egy szellemi honvéd emlékezete

Negyven éve halt meg Szabó Zoltán, egy méltatlanul elfeledett újságíró, író, szociográfus. Teljesen véletlenül találkoztam az írásaival. Régebben egy leárazáson akadt a kezembe egy sorozat több kötete, amelyeket egyben markoltam fel. Később láttam csak, hogy köztük van a Szerelmes földrajz című könyv, egy akkor számomra még ismeretlen szerzőtől. „Magyarországot Európa hegy- és vízrajzi térképén könnyű megtalálni. Könnyebben leli meg ezen az ember, mint a földrész politikai térképén” – olvastam az első mondatot, amivel közös történetünk kezdődött.

2024. augusztus 19.

„Mert nem szégyellem az evangéliumot…”

„Talán kicsit erősebben fog dobogni a szívünk egy-egy olyan helyzetben, amikor meg lehet vallanunk Jézust, de ne maradjunk majd csendben!” – bátorít írásában Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, a hittudományi kar tanszékvezető tanára.

2024. augusztus 18.

Nem tűrnek ellentmondást

Törvényben rendelték el a tízparancsolat kifüggesztését az oktatási intézmények tantermeiben az Egyesült Államok Louisiana szövetségi államában néhány héttel ezelőtt – az intézkedésről szóló jogszabályt a kormányzó iktatta törvénybe aláírásával az MTI tájékoztatása szerint. Ezzel ez lett az Amerikai Egyesült Államok első szövetségi állama, ahol a tízparancsolat kötelezően az osztálytermek berendezésének részévé vált. T. Németh László véleménycikke a Reformátusok Lapjából.

2024. augusztus 5.

A bőrtáskák átlényegülése

„Isten teljesítette az álmomat, de előbb térdre kényszerített. Bűnlátást adott, majd megvallásra, bűnbánatra kész szívet, nem mellesleg végül bocsánatot is.” Juhász Márton írása a Reformátusok Lapjából.

2024. július 15.

Az én nagymamám

Gyógyító „bájitalok”, meggyes piték, csodálatra méltó hit és sok-sok szeretet, ami összetartja a családot. Július 13-án ünneplik a nagymamák világnapját. Hazánkban általában anyák napján szoktuk ünnepelni a „mamókákat”, „nagyikat” és „nagyanyókat” is, de úgy gondoltuk, most is megemlékezünk róluk, ezért hat ember írt a nagymamájáról. A legfiatalabb szerző kilenc, a legidősebb nyolcvanhét éves.

2024. július 13.

Szellemi honvédelem

Szabó Zoltán a népi írók és szociográfusok csoportjának egyik legkiválóbb, országos hírű tagja volt már, amikor 1939 tavaszán Pethő Sándor alapító-főszerkesztő hívására a Magyar Nemzet belső munkatársa, publicistája lett. Svájci minta alapján – amelynek fő célja az volt, hogy a lakosságot védetté tegye a nagynémet befolyással és a nemzetiszocialista (náci) ideológiával szemben – ő kezdeményezte és szerkesztette a Szellemi Honvédelem rovatot.

2024. július 12.

Biztonságban, de nem otthon

Kettészakadt családok, elhagyott otthonok, félelem az ottmaradtakért vagy aggódás az elmenekültekért. Karácsony, amikor nem egy fa körül ülnek le a családtagok, egy nyári szünet, amikor nem lehet meglátogatni a nagymamát és az állandó bizonytalanság, hogy mi is lesz holnap. A menekültek világnapján gondoljunk azokra a kárpátaljai magyar, ukrán vagy más nemzetiségű emberekre, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonukat! Publicisztika egy buszról, nehéz sorsokról és egymást segítő emberekről.

2024. június 20.