A keskeny út

Istenben találták meg házasságuk értelmét, de nehéz út vezetett idáig. A monori Berkes házaspár története arra tanít, a Teremtő a legváratlanabb helyzetben is képes elhinteni az Ige magját, türelmes a makacs emberrel és bőkezű az övéivel. – Mindketten az övéi vagyunk, Jézus ott van az életünkben, a családunkban, a beszélgetéseinkben. Imádságban hordozzuk egymást, gyermekeinket, unokáinkat, és a Mindenható elé visszük a bűneinket. Kitartunk mellette, ahogy Jób is tette azt gazdagságában, nyomorúságában egyaránt – vallja Berkes József és felesége, Angéla.

2024. február 3.

Testvérek, jelentkezzetek!

Az Erzsébet-táborokban mindig is az volt a cél, hogy a gyerekek élményekben gazdagodjanak, és megtapasztalják, milyen szeretetben eltölteni el egy szép hetet. Meggyőződésünk szerint akkor tudunk nekik valami tartósat is adni, ha Krisztusról beszélünk nekik – hangsúlyozza Schanda Anikó lelkipásztor, a Bárka–Erzsébet Tábormisszió munkatársa, aki lelki segítők jelentkezésére buzdít.

2024. február 2.

A szolgálat megfiatalította

A gyerekektől igazán őszinte visszajelzéseket kap az ember – vallja Kocsis Attila. Hat évig szolgált intézményi lelkipásztorként a Református Szeretetszolgálat fenntartásában működő Kelet-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központban. A közösség a múlt év decemberében búcsúzott el tőle. Szolgálatáról, élményeiről és a következő időszakról kérdeztük.

2024. február 1.

Újrakezdés keleten és nyugaton

Kik lesznek a jövő gyülekezeti tagjai, presbiterei, lelkészei? A hogyan tovább mindenkit érdekel. A lehetséges válaszok között találjuk az ifjúsági munkát. Ennek szövetéből két szálat emelünk ki ezúttal: egy dunántúli falusi gyülekezet és a kálvinista Róma egyetemi közösségének szolgálatát. Tervekről és reményekről, a jövő gyülekezeti tagjairól és a velük is gazdagodó Isten országáról érdeklődtünk Csetényben és a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezetben.

2024. január 31.

Az Ige egyháza

Nekünk, reformátusoknak minden esztendő az élő Ige éve. Hangsúlyos, hogy az egyházon belüli hitbeli megerősítéssel és megújítással párhuzamosan nyissunk a körülöttünk élő, nem egyházias, de a spiritualitásra fogékony, értékhordozó emberek felé, hogy bekapcsoljuk őket az egyház vérkeringésébe. A velük folytatott párbeszéddel építhetjük azt a hidat, amely összekötheti az elvilágiasodott embereket az élő Ige üzenetével. Faggyas Sándor gondolatai a Reformátusok Lapjából.

2024. január 30.

Több mint betegség elleni küzdelem

Ha fellapozzuk egy gyülekezet pár évszázaddal korábbi anyakönyveit, megdöbbenünk a halálokokon. Láz, sorvadás, pestis… Ezek annak idején emberéleteket követeltek, napjainkra – hála az orvostudomány és gyógyszerészet fejlődésének – kezelhetővé váltak. Van azonban egy kór, amely a bibliai időktől kezdve máig a leginkább rászorulókat sújtja, és amelyről Riskóné Fazekas Márta, aki negyvennyolc éve szenteli az életét az ügynek, azt mondja: bizony, már ennek sem volna szabad léteznie a föld színén. Ez a lepra.

2024. január 29.

Az igazi Homo Deus

Az emberiség hosszú ideje fáradozik különböző gépek megteremtésén: az egyszerűbb számítási műveletek elvégzését megkönnyítő számológépektől a II. világháború feltörhetetlennek vélt enigmájával titkosított üzeneteket dekódoló gépezeten át egészen napjaink összetett, nagy mennyiségű adatot feldolgozni képes és akár öntanulást alkalmazó megoldásaiig. A soha nem látott technikai fejlődés azonban olyan etikai problémákhoz vezet, amelyekhez mi is hozzászólhatunk, és ehhez nem szükséges a mesterséges intelligencia kutatójának lennünk – vallja bioetikusként John C. Lennox.

2024. január 28.

Nemzeti egységet teremtő imádság

Érdemes a nagyközönség számára is tudatosítani, hogy egy olyan versnek a születéséhez kapcsolódik a magyar kultúra napja, amely költemény a magyar protestantizmusnak, a magyar reformációnak, a magyar kálvinizmusnak is diadalünnepe – állítja Kulin Ferenc író, irodalomtörténész, Kölcsey-kutató. Szerinte Kölcsey műve nélkül a reformkor politikai sikerei nem következhettek volna be.

2024. január 22.

Tanítani kell az önkéntesség kultúráját

Kovács Zsuzsa és Mózes Kolozsváron születtek és házasodtak össze. 1969-ben vándoroltak ki Amerikába, ahol lépésről lépésre építették fel életüket a New Jersey állambeli New Brunswick közelében. Munkájuk és családjuk mellett Mózes hat éven át a helyi református egyház presbitere volt, és többször vállalta a magyar klub elnökségét is; Zsuzsa a cserkészet szülői munkaközösségét vezette hét éven keresztül. Gyermekeik folytatják a közösségi vállalásokat, de 2023 végéig még a szülők is aktívak voltak. Az általuk szervezett 110 éves HAAC-évforduló után a református templomban beszélgettünk.

2024. január 21.

A keresztyén reménység: a menny és a föld újrateremtése

A Reformátusok Lapja Hit-vallás sorozatát azzal kezdték, hogy a keresztyén teológia tanulmányozása azért lényeges minden ember számára, mert az életünk az örökkévalósággal áll kapcsolatban. Csak a helyes ismeret következménye lehet a keresztyén hit, az Istennel való megbékélt kapcsolat, amely az egyetlen lehetőségünk arra nézve, hogy a tökéletesség isteni mércéje alapján megújított világban részünk lehessen.

2024. január 20.