Felhő az égen

Gyermekeim kiskorának nyaraiból arra emlékszem, hogy nem szerettük a felhőket, mert többnyire esőt, borús időt, lehűlést jelentettek. A Bibliában kétszeres jelképként is jelen van a nap. Egyrészt kifejezi Isten dicsőségét, az Úr tónusát, Jézus Krisztus szentségét, dicsőségét.

2024. szeptember 21.

„Egymás terhét hordozzátok”

Hála Istennek olyan nagymama nevelt fel, akinek családanyaként a saját édesanyjától eltanult, de Istentől kapott örökségként a diakónia, a szeretetszolgálat mindennapjai szerves része volt. Egy epizódra különösen emlékszem: ősszel, télen s a tavasz még csípős legelején fáradhatatlanul hordta és osztotta (úgy hatéves koromtól az én segítségemmel) otthon, Pécsett a lakásunkhoz közeli Búza téri piac sokat didergő kofa nénijeinek a meleg teát és a forró húslevest.

2024. szeptember 19.

Apokrif

Mit tettél? Gondozójává tettelek az én kertemnek, hogy műveljed és őrizzed azt, s lám, ez az én fám, az én kedves csemetém, mivé lett kezeid alatt? Óvtad-é a fagytól, a hévségben öntözted-é, tetveit pusztítottad-é? Eredj el, gonosz szolga, kivetlek a külső sötétségre, s tisztedet másnak adom. Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.

2024. augusztus 20.

Nem tűrnek ellentmondást

Törvényben rendelték el a tízparancsolat kifüggesztését az oktatási intézmények tantermeiben az Egyesült Államok Louisiana szövetségi államában néhány héttel ezelőtt – az intézkedésről szóló jogszabályt a kormányzó iktatta törvénybe aláírásával az MTI tájékoztatása szerint. Ezzel ez lett az Amerikai Egyesült Államok első szövetségi állama, ahol a tízparancsolat kötelezően az osztálytermek berendezésének részévé vált. T. Németh László véleménycikke a Reformátusok Lapjából.

2024. augusztus 5.

Négy tartóoszlop

Különböző elméletek léteznek arra, mi is tartja meg ezt a világot. Keleten terjedt el az a kép, hogy a világnak négy tartóoszlopa van, amelyeket hasonlítottak már egy elefánt négy lábához, vagy több elefánt együtteséhez. A görög mitológiában az izmos Atlasz tartja a világot. Ha viszont átevezünk hazai vizeinkre, mit találunk? Mi mit tartunk az életünk négy tartóoszlopának?

2024. július 21.

Biztonságban, de nem otthon

Kettészakadt családok, elhagyott otthonok, félelem az ottmaradtakért vagy aggódás az elmenekültekért. Karácsony, amikor nem egy fa körül ülnek le a családtagok, egy nyári szünet, amikor nem lehet meglátogatni a nagymamát és az állandó bizonytalanság, hogy mi is lesz holnap. A menekültek világnapján gondoljunk azokra a kárpátaljai magyar, ukrán vagy más nemzetiségű emberekre, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonukat! Publicisztika egy buszról, nehéz sorsokról és egymást segítő emberekről.

2024. június 20.

Kitettség

Böjt kezdetén a sárospataki görögkatolikus templom előtt egy nagy méretű táblán megjelent a keresztre feszítés ikonja. A templom mellett két középiskola is van, az ikonok megjelenése, változása természetszerűleg kérdéseket vetett fel a diákokban, járókelőkben: mi akar ez lenni? Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.

2024. március 10.

Egyre kisebb istenek

Napjainkban sok mindent „jól csinálunk” keresztyén emberként. Eszünk ágában sincs istenszobrokat építeni vagy éppen felhúzni egy templomot, házi oltárt valamilyen „idegen istennek”, de még csak egy sarkot sem különítünk el az otthonunkban, ahol bármilyen módon testbe kényszerítenénk az Örökkévalót. Mégsem hiszem, hogy a modern életben bármivel is távolabb lennénk a bálványimádástól, mint az Ószövetség emberei voltak. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.

2024. március 6.

Az áldás

A néhány hete magunk mögött hagyott ünnepi forgatagban feltűnt, hogy a karácsonyi és újévi üdvözletekben mennyire általánossá vált a médiában – és egymás között is –, hogy „áldott ünnepeket” kívánunk. Kimondva az idézett jó kívánságot, egyre többször eszembe jutott: mit értek az „áldás” szón? Értem-e valódi tartalmát? Pauk János írása a Reformátusok Lapjából.

2024. február 4.

Az idők változnak

Korábban nem látott, nem is sejtett tudások, képességek értékelődnek fel, és sok évszázados hagyományok, keretek üresednek ki röpke évek, hónapok alatt. Az egyházak erejét (állítólag) kifejező mutatók – anyagi helyzet, templomba járás stb. – alig értelmezhetővé válnak. De nem létezik – mert régen sem létezett – akkora történelmi változás, amely az emberrel közösséget kereső és szövetséget kötő Istent az ő szeretett népétől elválaszthatná.

2024. január 8.