A kilencvenes éveken áthúzódó délszláv háború hírképei közül sokan megjegyeztük az 1991-ben lerombolt Kórógyra vonatkozókat, különösen a tornyát vesztő templomot. A színmagyar, református lakosság akkor hét évre az anyaországba menekült. Mi történt ezzel a horvátországi (szlavóniai) Árpád-kori faluval? Mi lett a közösséggel, amely akkor egymást öldöklő szerbek és horvátok közé szorult? Trianon árváiként látják magukat a kórógyiak, vagy tapasztalnak sorsukban jó kimenetelű elrendelést?
Kel József, a horvátországi – kelet-szlavóniai – Kórógy falu egykori polgármestere, az ottani református gyülekezet és a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház jelenlegi főgondnoka egy megindító délszláv háborús esetet mesélt el a reformatus.hu-nak a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A drámai történetből kiderül, milyen elkeserítő helyzetek alakulhattak ki még a XX. század végén is az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a kisebbségi magyarok számára, de az is fölsejlik, mennyire megáldhatja Isten a személyes hitünket.