Még néhány hónap és elváltunk volna, ha nem fogan meg a gyermekünk hét év meddőség után – ismeri el Nagy Barna. Zitával párban, mégis külön lelki utakon élték meg a gyermek hiányát. Az édesanya megosztja: mindig voltak feltételei – mind férje, mind Isten irányában –, ám nagy árat fizetett azért, hogy megtanulja: az Urat feltételek nélkül kell követnie. A ma négygyermekes házaspárt otthonukban, a kárpátaljai Fancsikán látogattuk meg.
Vidéki lelkipásztor szeretett volna lenni, így is lett. A jogászképzés és a budapesti teológia után egy nyolcszáz fős, elöregedő falucskában helyezkedett el. Tóth-Imre Zita ambiciózus személyiség, de „isteni mércével” és nyomógombos telefonnal. A dunaszentbenedeki lelkipásztor úgy véli, nőként gondoskodásra teremtetett, ezért fiatalként magához vette nagymamáját és egy gyermeket. Ahogy fogalmaz, nem volt egyoldalú a jótett, az áldás visszaszállt rá.