Erdélyi Prométheusz, így nevezte Sütő András író Apáczai Csere Jánost, aki szerinte „a kudarcba hanyatlott roppant erőfeszítés erkölcsi példáját hagyakozta ránk”, amely azonban mindig újabb vállalkozásra serkent. Négyszáz éve született a református teológus, pedagógus, oktatási reformer, az első magyar nyelvű enciklopédia szerzője, aki bár fiatalon halt meg, rövid élete alatt olyan örökséget hagyott ránk, amely máig hatással van a magyar oktatásra, gondolkodásra és református közösségekre.
Huszonkettedik alkalommal rendezték meg a Református Énekek koncertet június 7-én az Operaház falai között. A Böszörményi Gergely által alapított, immár hagyománnyá vált eseményt idén is a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezte. A háromórás esti koncertet felemelő dallamok és megható pillanatok tették emlékezetessé.
„Pünkösd üzenete ma is az, hogy akiket Isten Szentlelke vezérel, azok Istennek fiai. Ők hordozzák az ígéreteket, ők az örökösök, ők Krisztus evangéliumának, a bűnből való szabadításnak, a megváltásnak és az örök életnek a hírvivői, bizonyságtévői.” A Generális Konvent elnökségének ünnepi körlevele.
Isten reménységet ajándékoz nekünk, és megmutatja, hogy nincs olyan mélység, amelyből ne lehetne újrakezdeni – mondta Steinbach József pünkösdi videóüzenetében. A püspök hangsúlyozta: Istentől jövőt is kapunk, Élő Reménységet a feltámadott Krisztusban. Ez pedig kötelez minket arra, hogy egymást ne megszomorítsuk, hanem éppen ellenkezőleg: reménységre, örömre hangoljuk.
Június elsejétől a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi ügyvezető-helyettese, Katona Viktória vette át az ügyvezetői feladatokat, miután Juhász Márton csak átmeneti időszakra vállalta a megbízást. Katona Viktória 2022 óta dolgozik a szeretetszolgálatnál, de már korábban, kárpátaljai lelkészévei idején is részt vett az alapítvány tevékenységében.
Portréinterjúnkban özvegy Sípos Ete Álmosné vall osztályidegenként eltelt gyerekkoráról, újjászületéséről, a tápiószelei ébredésről és arról, hogyan sikerült tizenegy gyermek édesanyjaként és lelkészfeleségként helyt állnia a híres igehirdető oldalán.
A bizonyságtevők fellege vesz körül bennünket – ez ad erőt a hitvalláshoz és a szolgálatban való kitartáshoz – vallja Antal János. A világ reformátusságát tömörítő szervezet, a Református Egyházak Világközössége európai titkárát missziójukról, az októberi thaiföldi nagygyűlésről és a közelgő tisztségviselő-választásról is kérdeztük.
„Lelkünk belső csendje, a Szentlélek forrásvidéke örökösen bennünk él, és meghatároz bennünket.” Csoma Judit Margit református lelkész pünkösdi gondolatai.
Több mint két és fél évszázados múlt, élő közösség és hitből építkező jövőkép – ezt testesíti meg a nagydorogi református gyülekezet. Surányi Réti Katalin lelkipásztor és a közösség presbiterei a lelki megújulást tartják a legfontosabbnak, miközben a nehézségek ellenére példaértékű összefogással őrzik hitük örökségét. Pünkösd ünnepére csendes imádsággal, személyes tanúságtételekkel és közösségi készüléssel hangolódnak, újra és újra megélve a Szentlélek jelenlétét.
A tanítványok még földi szabadulásban reménykednek, Jézus azonban a Szentlélek eljövetelére irányítja a figyelmüket. Nem politikai fordulatot ígér, hanem erőt, hogy életünkben, tanúságtételünkben megmutatkozzon a feltámadás evangéliuma – a mindennapokban is.
Valami mélyen megváltozott a világban – és talán bennünk is. Ma már nem az a kérdés, hogyan magyarázzuk el az egyházat a világnak, hanem az, hogyan magyarázzuk el a világot az egyháznak – figyelmeztet Carl R. Trueman A modern én felemelkedése és diadala című könyvében. De vajon felismeri-e az egyház, milyen korban él? És képes-e megszólalni – hitelesen és hűségesen – ebben az identitásában megingatott, önmagát kereső világban? Trueman szellemtörténeti elemzése nyomán Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke segít eligazodni a jelenkor szellemi és lelki küzdelmeiben – azokban a folyamatokban, amelyek az egyházat is formálják.
Az élet már egészen kicsi korunktól kezdve elkezd bonyolódni, sok tapasztalatot szerzünk, jókat és rosszakat egyaránt. Könnyen lehet, hogy később sem érezzük önmagunkat a „bőrünkbe illőnek”. Mostani bizonyságtétel-videónkban Fehér Enikő mesél arról, hogy Isten miként vezette őt abban, hogy ez az érzés megváltozzon.
Az a lelkipásztor, amelyik hat napon át láthatatlan, a hetedik nap érthetetlen – vallja Péterffy Kund sydney-i lelkipásztor, aki az Ausztráliai Magyar Református Egyházak Szövetségét képviselte a Magyar Református Egyház Közös Zsinatán, Debrecenben. Az ausztrál testvéreket képviselő szervezetet a zsinat befogadta az egyház társult közösségi tagjaként. Péterffy Kunddal arról beszélgettünk a református egység napján, hogy mit jelent nekik ez a döntés, illetve hogy mi a református gyülekezet szerepe az ausztráliai magyarság megőrzésében.
„Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk.” Ez a zsoltáridézet volt a központi üzenete a Piknik ökumenikus ifjúsági zenés istentiszteletnek, amelyet június 4-én rendeztek meg ismét a Lágymányosi Ökumenikus Központban, Budapesten pünkösdi, baptista és evangélikus dicsőítő zenekarok, valamint Papp János baptista egyházelnök szolgálatával. A helyszínen jártunk.
Budapest legnagyobb ingyenes zenei programjává nőtte ki magát az idén húszesztendős Református zenei fesztivál. A háromnapos rendezvényen a kultúra megannyi ága találkozik: komoly- és könnyűzene, irodalmi és művészeti előadások, gyermekprogramok, vezetett városnéző túra, énekes-fáklyás felvonulás.
Azt az állítást, hogy olvasmányaink – különösen a gyermekkoriak – befolyásolják nemcsak későbbi viszonyunkat az olvasáshoz, hanem az egész habitusunkat és világképünket is, olvasásszociológiai (és irodalom-lélektani) kutatások bizonyították. A bevonódáshoz koncentráltan és lassan kell olvasni, így még a figyelemképesség is fejlődhet. Ehhez persze a megfelelően kiválasztott alapanyagra van szükség. Vitéz Ferenc főiskolai docens gondolatai.
Mi a köze a bögrének és a pünkösdnek egymáshoz? A válasz Gál Álmos fazekasnál található, aki önmagát Isten kezében leginkább bögreként tudja elképzelni, ami mindig kapható egy hosszú kávéra. Művészlelkének éppúgy szüksége van a reggeli áhítatra, mint az Istennel, Istenről való elmélkedésre. Ahogy a gyermekei őhozzá, ő is gyakran betér az Úr műhelyébe egy ölelésre... Na de hogyan? Erre voltunk kíváncsiak mi is Debrecenben, a Föld sója kerámiaműhelyben, ahol a korong mellett beszélgettünk Gál Álmossal.
Súlyos árvíz pusztított az elmúlt napokban az erdélyi Nagyborosnyón. A Kovászna megyei településen a helyiek közösségi összefogással, segélyszervezetek támogatásával és lelki kitartással próbálnak úrrá lenni a krízishelyzeten. A védekezéssel kapcsolatos munkálatokról, a károk mértékéről és a lelki erőforrásokról Németh Zoltán János református lelkipásztort kérdeztük.
Ebben az évben pünkösd előtt tartjuk a nemzeti összetartozás napját. Ez az ünnep egyetemes választóvonalat jelöl földi-történelmi valóságunk és örökkévaló reményeink között, ám egybe is köti azokat. Elválasztja és összeköti az országokat és az Országot. Bogárdi Szabó István írása.
Mi vezetett a történelmi Magyarország szétdarabolásához az első világháborút követően? Elkerülhető lett volna-e ekkora nemzeti tragédia? Erről beszélgetünk Makkai Béla történésszel a Nemzeti Összetartozás Napján.
Amikor több száz ember együtt énekel Isten dicsőségére, valami különleges történik. A Református Énekek koncert idén is lelki találkozássá válik, a közös éneklés ünnepévé. A 2025. június 7-i rendezvényről Zila Gábort, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetőjét, az est főszervezőjét kérdeztem.
Rendkívül felgyorsult világban élünk. Éppen úgy bánunk a kapcsolatainkkal, ahogyan az applikációkkal, a digitális eszközeinkkel. Ami nem tetszik, onnan továbblépek, lecserélem, akár alapértékeket is – állapítja meg Orsolics Zoltán Zénó segítő szakember, a Gyökössy Intézet munkatársa. Bár nem regisztrált betegség, de egyre gyakoribb problémát jelentenek a viselkedési függőségek. Tabuként kezeljük, vagy őszintén merünk arról beszélni, hogy mi tart minket rabságban?
Bizonyára mindannyian láttátok a megdöbbentő képsorokat a székelyföldi árvízről és a parajdi sóbánya tragédiájáról. Valószínűleg sokan közületek már adakoztak is. Hálásan köszönjük az árvízkárosultak nevében is.
A június legtöbbeknek a vakáció ígéretét hordozza, a tizenkettedikesek életében viszont ez a szóbeli érettségi vizsgákra tanulás időszaka. Ebben a cipőben jár Fűrész Viktória is, a Tatai Református Gimnázium végzős tanulója, leendő teológa, akit a középszintű hittanérettségire készüléséről kérdeztünk.
Létezik tyúkháló, vannak betonból, drótból készült kerítések, és az is előfordul, hogy egyáltalán nincs elválasztva két terület. A birtokvédelem azonban minden esetben fontos. Ehhez hasonlóan az „énnek” is vannak határai. A határtartást sokszor művészetnek nevezik, hiszen valljuk be, nem könnyű. A keresztyén embernek pedig még nehezebb, hiszen az anyatejjel szívja magába a szolgálatkészség fontosságát, az egymás segítésének felelősségét és a közösségért való tenni akarást. Miközben egymásért teszünk, nem szabad elfeledkeznünk magunkról és a határainkról. Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológussal beszélgettünk a témáról.
Mi történik, ha lelkészek, pedagógusok, diakóniai önkéntesek, romamissziós szakemberek és szociális segítők egy térbe kerülnek, és mindannyian ugyanazt a kérdést teszik fel: hogyan segíthetünk hatékonyabban a társadalom peremén élőknek? Erre ad választ a Református Szeretetszolgálat Testvéri Szolgálat és Cigánymisszió Erő-forrás 2025 címmel megrendezett szakmai napja június 13-án, amelynek a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara ad otthont.
Az immár hagyománnyá vált református zenei fesztivál idén huszadik alkalommal töltötte meg Ferencváros szívét református kultúrával, énekkel és közösségi élményekkel. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány által szervezett háromnapos rendezvénysorozat hét helyszínen mintegy ötven programmal hívta az érdeklődőket. A záró istentiszteleten Zila Péter református lelkipásztor hirdette az Igét.
Mi az egyházak felelőssége és lehetősége a háború idején, hogyan tudják a békét és a megbékélést munkálni? Miben áll az egyház ereje és gyengesége a háború sújtotta országokban és a frontvonalaktól távolabb? Ezekre a kérdésekre keresték a választ május 19–21. között a vesztfáliai, lengyel, magyar és olasz egyházak képviselői a lengyelországi Krzyżowában.
Az egységnap az elszakított nemzetrészek gyülekezeteinek legnagyobb ünnepe – fogalmazta meg hitvallását Farkas László, a Kolozsvár-Írisztelepi Református Egyházközség lelkipásztora. Szépapákig visszavezetett családfája ékesen példázza, hogy a magyar, a székely, a kun és a horvát ősök jellemvonásait máig ható lenyomatként a szívükbe kódolta Isten. Az egységnap előtt beszélgettünk az anyaországhoz – mind családja, mind a testvérgyülekezetek révén – szorosan kötődő lelkipásztorral.
A hála és a remény örömteli érzésével és a bizonytalanság terhével tértek haza az egységnapról a kárpátaljai református gyülekezetek tagjai. Évek óta nem látott rokonok, testvérek, unokatestvérek találkozhattak Debrecenben, családok és régi barátok ölelhették hosszú idő után újra meg egymást. A háború kitörése óta a Kárpátalján szolgáló lelkipásztorok között is sokan vannak, akik most először kaptak kiutazási engedélyt. Ötvös Károly forgolányi és Homoki Tibor fertősalmási lelkipásztort kérdeztük arról, hogy élték meg a múlt hétvégi ünnepet.
Osváth Richárd kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüstérmes és hitvalló református ember élete a sport és a hit határán bontakozik ki. Az első képes Bibliájával kezdődött el valami benne. Gyermekkorától kezdve kapcsolatban volt Istennel, mégis egy térdsérülés kellett ahhoz, hogy végleg visszataláljon hozzá.
Kiss Gergely Máté Jászai Mari-díjas színész, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulatának tagja, családapa, református. Rendez, tanít, játszik színpadon és filmvásznon egyaránt. Szerepeiről, szolgálatairól, családjáról az olvasóknak is üzenve beszélt.
Az Erdélyi Gyülekezet és a Református Fiatalok Szövetsége imaközösségbe hív minden Krisztus-követőt, és imaláncot hirdet az egész Kárpát-medencére kiterjedően a békéért.
Összefér a népzene a zsoltárokkal? Színpadra állíthatók-e a népdalok? Mit tanulhatunk a hagyományos paraszti kultúrától? A népzene jelenét-jövőjét firtató kérdéseinkre Tímár Sára énekesnő válaszolt, megosztva hitre jutásának kacskaringós történetét is: – Hosszú ideig mindenkinek meg akartam felelni, hogy elismerjék, szeressék a munkásságomat. Ma már tudatosan figyelek arra, hogy ne ez motiváljon, hanem a saját értékrendemet képviselve zenéljek – hangsúlyozta.
Rejtett helyek, megindító beszélgetések, zenék és vidám pillanatok jellemezték a XX. Református Zenei Fesztivál második napját. A Bakáts tértől a Kálvin téri templomig számtalan koncert és program várta az érdeklődőket. Fellépett többek között Vecsei H. Miklós, a Talamba, Grecsó Krisztián és Beck Zoltán is. Egy percig sem lehetett unatkozni – a nap élményekkel telt meg.
Az egységnap a magyar reformátusok egyik legnagyobb találkozója. 2009, vagyis azóta, hogy a Zsinat kimondta a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét, minden évben megünnepeljük összetartozásunkat, olyan nagy ünnepségből pedig, mint az idei, ez volt a harmadik. Most is Debrecenben találkoztak a testvérek, hogy együtt éljék meg összetartozásukat, és legyenek együtt sokezren úrvacsorai közösségben.
Egyre fiatalabb korban találkoznak a gyerekek pornográf tartalmakkal, sokan már 11–12 évesen. Magyarországon másfélszer annyian néznek hetente pornót, mint Netflixet. De vajon értjük, milyen mély hatással van ez a jelenség a fiatalok fejlődésére, kapcsolataira, hitére?
Madárcsicsergés, kellemes zene és gyerekkacaj a nyüzsgő város szívében – ilyen hangulatban telt május 30-án a XX. Református Zenei Fesztivál első napja.
Káposztásmegyeren hat ifi működik párhuzamosan, a konfirmáció pedig csak az egyik fontos beavatási mérföldkő a fiatalok életében. Cikksorozatunk harmadik részében Zámbóné Ivanics Hajnalkával beszélgettünk.
Isten reménységet ajándékoz nekünk, és megmutatja, hogy nincs olyan mélység, amelyből ne lehetne újrakezdeni – mondta Steinbach József pünkösdi videóüzenetében. A püspök hangsúlyozta: Istentől jövőt …
Izgalmas és különleges estével készül a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye június 21-re, a Múzeumok éjszakájára. A tárlatvezetések és előadások mellett lesz nyomkeresés és játék …
A lap április-május-június hónapokra (Böjt ötödik vasárnapjától a Szentháromság utáni második vasárnapig) tartalmaz igetanulmányokat és prédikációvázlatokat a vasárnapi és ünnepnapi igehirdetésekhez, továbbá segítséget nyújt a …
Böjti gazdagítástörténet címmel tart hitmélyítő alkalmakat a Tiszántúli Református Egyházkerület. Fekete Károly püspök a gazdag ifjú története kapcsán vizsgálja a lehetséges és a lehetetlen kérdéskörét. …
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Az ifjúság szolgálatának évében református gyülekezeteket és az egyházi intézményeket támogatunk iratmissziós céljaik elérésében, valamint könyvtári állományuk fejlesztésében.
Június 3-án, kedden 17.30-tól kezdődően a budapesti Bibliamúzeumban mutatják be a Kihívások és útkeresések a magyar református egyház 20. századi történetében című könyvet (szerk. Kiss Réka – Lányi Gábor – Bárány Zoltán).
A kötetet bemutatja a szerkesztő: Földváryné Dr. Kiss Réka
Horváth Gáspár, az Irie Maffia társalapítója, a Kelemen Kabátban billentyűs-dalszerzője, zenei producer és DJ református teológusból lett zenész.
2021. május 19.
„Ha bármilyen gazdagságot kaptunk az Úrtól, azt azért kaptuk, hogy tovább adjuk.” A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke ugyan nem Kárpátalja szülötte, de immár tizenöt éve segíti az ott élőket.
2021. május 15.
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan / Lomb- s virággal gazdag tájirúl; / Zengjétek meg a jövőt, ha majdan / E kopár föld ujra felvirúl. (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz)
Kapás Csilla
