Határoktól függetlenül egész magyar nemzetünk, de a valóságban a Kárpát-medence minden népének ünnepe vagy ünnepének kellene lennie az 1848-as pesti forradalom évfordulójának. A gyümölcseit ugyanis minden nemzetiség élvezhette, a javaiból részesedhetett anyanyelvtől függetlenül. Az azt követő szabadságharc példátlan spontán nemzeti egységet teremtett a hazában, hiszen a vívmányokat fegyveresen kényszerült megvédeni Magyarország közössége.
„Az ifjúság számára ma is, de korábban is mindig fontos volt március 15., hiszen 175 évvel ezelőtt a forradalom kitörésének fontos pillanatai is a »márciusi ifjakhoz« kötődtek” – írja T. Németh László történész a Reformátusok Lapjában.
„A munka világa az emberi létezés minden területére igényt támaszt, így muszáj tudatosan időt szánni saját magunkra, szabad időt teremteni” – írja Kincses Krisztina, a Magyar Nemzet újságírója a Reformátusok Lapja hasábjain.
Füle Tamás felvételeinek művészi értéke, sok egyéb, egyházunkat gazdagító, színesítő tevékenysége mellett, sokunk számára nyilvánvaló, akik régóta nagyra becsüljük. A közelmúltban megnyílt, máris nagy látogatottságú tárlatának sok egyéb mellett egyik fő érdeme és a nézők számára nyeresége az izraeli Negev-sivatagtól a szíriai Aleppón át az itáliai Arezzóig vándorló, a képek alkotójának mélységes istenhitéből táplálkozó, természetes ökumené.
Másfél ezer fiatal önkénteskedésében segített már. Huszonöt évet szolgált az Önkéntes Diakóniai Év programirodájának vezetőjeként, majd tavaly gyülekezeti lelkész lett Závodi Emese. A lelkésznő úgy véli, hogy az önkéntes év nemcsak életeket formál, de az anyaszentegyházat is építi. Mert azt nemcsak felülről szerveződő programokkal lehet formálni, hanem diakónusokkal is.
Több száz fölterjesztett jelölt közül kiválasztva kapott Elkötelezett Polgár címet a Forbes üzleti magazintól egy református presbiter, Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, mecénás. Díja alkalom arra, hogy a keresztyén művészet esélyéről és az üzletemberek missziós lehetőségeiről váltsunk szót vele, hiszen egyik adományaként nagy sikerű, bibliai tematikájú képzőművészeti gyűjteményt hozott létre.
A határok kijelölése fontos vezetői készség, amely a bizalomépítésben is szerepet játszik. Akkor bizonyul hatékony eszköznek, ha mindenki, még magunk számára is megszabjuk és betartatjuk őket. Így nem válunk a körülményeink áldozataivá. Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke, a szentendrei református gyülekezet gondnoka széles körű vezetői gyakorlattal rendelkezik. Megfigyelte, hogy a szervezeti működés kereteinek hiányában a vezetők hajlamosak engedni a csoportnyomásnak.
„Korunk nagy kérdése, hogyan szolgálhat az egyház ateista környezetben, a rosszindulatú többség pillantásainak kereszttüzében. Csak úgy, ha áldás árad ki belőle.” Czanik Péter nyugalmazott lelkipásztor József példáján keresztül vezeti be az olvasót abba, hogy akár szereti éppen a világ a keresztyéneket, akár nem, el kell viselni a megpróbáltatásokat, és hűségesnek kell maradni Istenhez.
Telefon, tévé, esti ropogtatnivaló vagy csúnya beszéd. Akad miből válogatnunk, ha böjtölni akarunk. Mindenki tudja, melyik illik önmagára, mégis elkezdeni a legnehezebb. Isten valóban kedvét leli a lemondás miatti szenvedésünkben? A sikeres és sikertelen böjtölésről kérdeztük Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztort, a Magyar Református Egyház Missziói Szolgálatának vezetőjét.
„Valószínűleg mindenkivel előfordul, hogy életének egy-egy mozzanata éveken át foglalkoztatja, forog a gondolataiban.” Regéczy-Nagy Enikő írása a Reformátusok Lapjából megbocsátásról és a bibliai alapokon nyugvó zsidó–keresztyén kultúrkörről.
Kerüld a durva, nyers beszédet, szólít fel a Biblia. A hétköznapi életben ugyanakkor rendkívül gyakori a közönséges beszéd. Első ránézésre nem tűnik bűnnek, mivel nem mindig ártunk vele másnak. A verbális agresszió széles skálájába beletartoznak a szidalmazások, az enyhébb szóbeli fenyegetések, de akár egy lekicsinylő ajakbiggyesztés is.
Ha a himnusz szót halljuk, először legtöbbünknek saját nemzeti jelképünk jelenik meg a tudatában, Kölcsey Ferenc kétszáz évvel ezelőtt papírra vetett költeménye. Rövid áttekintésünknek az a célja, hogy bemutassuk a mi himnuszunk közép-európai kontextusát: mi az, ami tartalmában, formájában hasonló bennük Kölcsey költeményéhez, és miben különböznek tőle tágabb szomszédságunk nemzeti jelképei.
Épp száz évvel ezelőtt írta meg John Gresham Machen ma már egyértelműen klasszikusnak számító Keresztyénség és liberalizmus című művét. Az egyházban és a világban tapasztalható, egyre erősödő kihívásokra adott válaszai manapság talán még aktuálisabbak, mint a könyv 1923-as megjelenésekor. A mai keresztyéneknek meg kell hallaniuk Machen sürgető felhívását, hogy elkerüljék a megalkuvást, és küzdjenek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott.
A betegek, gyengék, elesettek segítése és a keresztyén hit védelme – olyan eszmék, amelyekért több száz éve lovagok áldozták fel magukat. Ezeket az elveket vallják a Johannita Rend tagjai is, akik évszázadok óta jelen vannak Magyarországon. A humanitárius célok eléréséért segélyszervezetet alapítottak, amely az elmúlt évben aktívan kivette a részét Kárpátalja támogatásából. A lovagok szerint az elesettek megsegítése mellett ma éppolyan fontos a Krisztus-követő hit védelme is.
„Az Isten kegyelme több, mint az évszakok körforgásából kikövetkeztethető idők rendje és a gazdagon elénk táruló természet váltakozásának reménysége. Kegyelme megtöri az időt, és egészen újat hoz” – írja Szabóné László Lilla, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa a Reformátusok Lapjában.
Huszonnyolc év szolgálat után, idén Rideg Gyula, a Bethesda Gyermekkórház kórházlelkésze vehette át a Dizseri-díjat. A laudációban szerteágazó szakmai tevékenységét és érdeklődési körét, a kollégái iránt tanúsított lelki és sokszor anyagi támogatását, valamint az intézményben zajló munka iránti elkötelezettségét is kiemelték. Számára mindez a hétköznapok természetes része, hiszen – saját bevallása szerint – nem tett semmi kiemelkedőt, egyszerűen csak bejárt dolgozni.
Méltán érdemel figyelmet Ráday Gedeon, a jeles könyvgyűjtő, az időmértékes verselésben jártas költő és életének negyvenkét évig hűséges társa, Szentpéteri Katalin. Petrőczi Éva az ő házasságuk egy-egy emlékét idézi fel.
A Bibliában bemutatkozó Szentháromság Isten egy lényeg, de három személy: Atya, Fiú és Szentlélek. A középső személy, Jézus Krisztus egy személy két természettel, ember és Isten. Molnár Ambrus lelkipásztor írása.
Igen mélyről indultak mindketten, egymásban fedezték fel a boldogságot, és közösen találkoztak Istennel. Kátoli Gábor és felesége, Veronika öt gyermeket nevelnek keresztyén értékrend szerint a Szentírás alapján, miközben a Bibliai Házassággondozó Szolgálat szolgálattevőiként igyekeznek visszaadni valamit abból a sok – közvetlen és közvetett – segítségből, áldásból, amelyet közös útjuk alatt kaptak.
Úgy tűnik nekem időnként, hogy a hűség régi erény lett. Nem sok szó esik róla mostanában. Ezzel párhuzamosan divatos az elköteleződésről beszélni, sajnos azonban annak is leginkább a hiányáról vagy akadályairól esik szó. Nemcsak a házasságban vagy a párkapcsolatokban jelentkezik ez, hanem szélesebb körben is. Takaró János lelkipásztor gondolatai.