„De mi, magyar reformátusok tanulunk-e a múlt bibliai népszámlálásaiból? Hálát tudunk-e majd adni a minket megtartó Istennek?” Lányi Gábor teológus-egyháztörténész gondolatai a Reformátusok Lapjából a népszámlálásról.
Szabadító nélkül nem értelmezhetjük a szabadságot. Ha viszont Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – biztatott Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese a harmadik családi napjukon, Veresegyházon.
Harmincnyolcan tették le az egységes lelkészképesítő vizsgát Budapesten. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a vizsgabizottság egyik elnöke a szünetben elárulta: abból lesz jó lelkipásztor, akinek van ideje, türelme másokhoz, megáll az utcán beszélgetni, keresi és megtalálja a kapcsolódási pontokat az elfoglalt emberekkel.
„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól” – szól A példabeszédek könyve. Egy gyereknek joga van szeretve lenni és jól szeretve lenni. Gyereket vállalni és nevelni elsődlegesen a szülők feladata, de ha ez sérül, akkor lépnek be támaszként a közösségek.
Felelősség és feladat az ország legismertebb gyülekezetéhez tartozni – vallják a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség tagjai. Amellett, hogy a Nagytemplom szakrális épület, nemzeti emlékhely is egyben, amelyet évente turisták tömegei keresnek fel. A gyülekezet mérete ellenére családias légkört igyekszik teremteni tagjainak, amit főleg kiscsoportos alkalmakkal érnek el.
A híd korlátján fürtökben lógnak a lakatok, kulcsra zárva. A szerelmespárok felírták nevüket, megismerkedésük dátumát, majd rázárták a lakatot a korlátra, és a kulcsot a folyó mélyére dobták, hogy hűségük zárját senki és semmi ki ne nyissa. A szokás az egymásnak fogadott hűség szimbolikus megnyilvánulása. Mély feszültség rejlik benne: fontos a számomra, hogy hűséges legyen hozzám a társam, és vágyom rá, hogy magam is hűséges maradjak.
Némelyek újra és újra hangot adnak azon igényüknek, hogy az egyház ne mindig a bűnről beszéljen, vagy ne beszéljen róla annyit. Ez a szinte mantraszerűvé vált felszólítás töretlen népszerűségnek örvend. Márkus Tamás András református lelkipásztor gondolatai.
Ki akarta hozni a komolyzenét a koncertteremből, hogy lebontson minden akadályt, távolságot a zene és az emberek között. Így lett Karasszon Eszter sorozatának helyszíne egy kávéház, ahol nem érzik a hallgatók feszélyezve magukat, és párbeszéd alakulhat ki a nézők és a művészek között.
Megkísérthet mindenkit, keresztyéneket is, prioritásaink torz értelmezése. Van, aki a kegyelmes Istent ismerte meg, és van, akinek inkább a féltőn szerető Teremtő az igazodási pont. Pedig mindkettő a mi Mennyei Atyánk, akinek a legfontosabb a velünk való kapcsolat, amelyért mentő áldozatot hozott. Mózes Áron, a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatójának gondolatai.
Fekete Károly amellett, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, képzett egyházzenész, orgonista is, aki már a gimnáziumi éveiben orgonatörténeti kutatásokat végzett. Bár a Zeneakadémia helyett a teológiát választotta, a zenéről és az orgonáról nem mondott le. Ha ideje engedi, ma is gyakran ül a klaviatúra elé, és néha nagyobb felkérésekre is igent mond, a Református Énekek ünnepén a Művészetek Palotája orgonáján Bachot játszott.
Ajándékorientált gyülekezetnek is szoktam nevezni magunkat, mivel figyelembe vesszük a tanítványok Istentől kapott ajándékait, kvalitásait, és ennek megfelelő szolgálattal bízzuk meg őket – fejti ki Nagy György, a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora. Náluk jártunk.
A modern kor egyetlen uralkodója sem tudta olyan méltósággal hordani a koronát, mint II. Erzsébet, a történelem második leghosszabb ideig hatalmon lévő koronás fője. Halála Nagy-Britanniában a második Erzsébet-kor végét jelenti, és a szigetország nemcsak a brit nemzet folytonosságát, egységét jelképező példakép elvesztését gyászolja, hanem mindazon értékek, elvek eltűnését is, amelyeknek hosszú életét és történelmi jelentőségű uralkodását szentelte. Különleges szerepe nem az önmegvalósításról, hanem sokkal inkább nemzete szolgálatáról szólt. Biztos pont volt az örökké változó világban.
Brian Boyd kellsi lelkipásztor először 1992-ben érkezett hazánkba a Magyarországi Református Egyház és az Írországi Presbiteriánus Egyház együttműködési programja keretében. 1996 óta északír gyülekezetének önkénteseivel magyar fiataloknak tart angol nyelvű bibliatáborokat. Hosszú évek óta már nemcsak a szolgálat, de a pihenés kedvéért is ellátogat hozzánk. Saját bevallása szerint Budapest a legkedvesebb városa, és valahányszor nálunk jár, mindig úgy érzi, hazaérkezett.
Nem várható el, hogy az ember folyamatosan minden helyzetben el tudjon igazodni, ezért fontos bibliai alapon megfogalmazni válaszokat, amelyek útmutatót adnak a szövevényes világban – tartja Thoma László. A gazdagréti református gyülekezet lelkipásztora a Reformátusok Szárszói Konferenciáján kiscsoportjával a készülő Kárpát-medencei református nemzetstratégiáról gondolkodott.
Két év kihagyás után a zsámbéki református gyülekezet ismét templomfutást rendez, immár tizennegyedik alkalommal. A jótékonysági futóversenyt és családi napot idén szeptember 10-én tartják, a bevételekből befolyt összeggel a töki Borók Bulcsút szeretnék támogatni. A nyolcéves, örökmozgó kisfiú négy éve focizik Zsámbékon, szorgalmas, ígéretes tehetség. A helyi közösség amiatt is szeretne melléállni, mert a múlt év tavaszán váratlanul elveszítette az édesapját.
Kárpátalján azt tapasztalom, hogy Isten nem a tüzes kemencétől véd meg bennünket, hanem a tüzes kemencében, ahogy Sadrakkal, Mésakkal és Abéd-Negóval tette. A tűztől védve vagyunk, mert nem halljuk a fegyverek dörgését – fogalmaz Gál Erika, a Nagydobronyi Református Líceum igazgatója. A hadiállapotra hivatkozva az állam óvóhelyek kialakításától tette függővé a jelenléti oktatást. Azok az intézmények, amelyek légiriadó esetén nem tudnak óvóhelyet biztosítani, csak online taníthatnak.
Nagyszerű gyülekezet, hangulatos közösség, tréfa és derű. Ez jellemzi a már református örökségnek mondható, idén is megrendezett Tahi Egyházzenei Hetet. A 65 éve töretlen sikerű héten nemcsak a zenei, hanem a lelki épülés is fontos cél. Az itteni oktatás pedig most a reneszánszát éli. De egyvalami sosem változott: a folyamatos jókedv.
Sok olyan beszámolót olvashattunk már a járvány utáni időszakról, amelyben a feljegyzés írója hálás, hogy újra lehet találkozni egymással, programokat tervezni, nyári táborokat tartani, kirándulásokat szervezni. Nem volt ez másként a budapesti teológián sem, ahol a pandémia által okozott elzártságot megelőzte a három és fél éve pusztító kollégiumi tűzvész, a vándorlás a különböző kollégiumokba, a hányattatás, a teológia ideiglenes elhelyezése három éve a Csopaki utcában.
Ha bármikor azt szeretnénk körüljárni, arról szeretnénk együtt gondolkodni, kik vagyunk, mik vagyunk, hogyan vagyunk mi reformátusok, akkor a legjobb lesz újra legelölről kezdeni – olvasni, hallani, felfedezni, érteni azt, amit Isten épp ránk bíz, ahogyan ő bízik bennünk. Sohajda Levente göncruszkai lelkipásztor írása.
Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas művelődéstörténészt leginkább az foglalkoztatja, hogyan tudja átplántálni az összetartozás gondolatát a következő nemzedékbe itt, Közép-Európában. A nemzeti önismerethez elengedhetetlen a szomszédos országok kultúrájának ismerete, hiszen a kettő szorosan összekapcsolódik. Ezen az úton azonban még sok lépést kell megtennünk. A nemzetközileg is elismert kutatóval közép-európaiságról, életpályájáról és személyes hitéről beszélgettünk.