Vannak azonban olyan foglalkozások – küldetések –, amelyeket nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Ezek közé tartozik a lelkipásztor is. Tudomásul kell vennie, hogy neki is szüksége van a pihenésre, csendesebb életvitelre. Rendelt ideje volt az aktív szolgálatának, és rendelt ideje van a visszavonulásnak (Préd 3,1–2). Kovács Mihály publicisztikája.
A lelkipásztorok erős bástyák, akiknek készenlétben kell állniuk a nap huszonnégy órájában: meg kell felelniük Istennek és helyt kell állniuk a gyülekezetben, a családban, valamint a világ dolgaiban. A lelkészi pálya gyakran magányos, koptató közeg – véli Végh Tamás nyugalmazott református lelkipásztor, aki lelkészi kisköröket indított lelkésztársaival, hogy segítsék és támogassák egymást hivatásukban.
A legfeszültebb pillanatokban is jelen van, de láthatatlanul. Klisék gyártása helyett az érzelmekre hat. Egyetlen „kockában” is el tud mesélni egy teljes történetet. Képek, felejthetetlen pillanatok és egy életet átszövő bibliai ige. A következő oldalakon egy melegszívű lelkészgyerek vallomását olvashatják, aki a fotózásban találta meg a teljességet. Derencsényi István fotóriporter portréja.
Történt ugyanis, hogy 1926. szeptember elején a Budapesti Hírlap újságíróját „két vonat között” Ravasz László néhány órára fogadta a lellei nyaralóban, „nyárspolgári kék otthoni-ruhában”. T. Németh László írása a Reformátusok Lapjából.
Ravasz László szellemisége és építő munkájának eredményei ugyanúgy velünk élnek, mint a fájó seb, amelyet egy tévedése okozott. Bogárdi Szabó István volt dunamelléki püspökkel beszélgettünk „az előtte járók kiváló nemzedékének” egyik legjelesebb tagjáról.
Ravasz László száz évvel ezelőtti őszön lett a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, és 139 évvel ezelőtt éppen szeptember 29-én látta meg a napvilágot.Püspökké választásának centenáriumán ne csak emlékezzünk és hálát adjunk, de tanuljunk tőle és általa. Literáty Zoltán cikke a Reformátusok Lapjából.
Az SDG eredetileg csak a teológusok belső lelkiségi mozgalma volt. A kevesek erkölcsi programja azonban évről évre, lépésről lépésre sokakat gyarapító és nemesítő, az egész társadalmat formálni kívánó kezdeményezéssé vált. Lányi Gábor publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Egy nagyreményű, hirtelen elhunyt zongoraművész árvája, századfordulós iskolaigazgató fia, a végeken éhező lelkész, éjjel kottákat másoló, autodidakta zeneszerző, naponta órák hosszat temetéseken éneklő, szinte halálos ágyáról is kórust alapító kántor, aki híres volt arról, hogy nincs ellensége és sosem emelte meg a hangját. Ha azonban a kezét emelte fel, csend lett, azután énekszó – tiszta harmónia. Százéves lenne Osváth Viktor.
Hálát adunk az Úrnak. Hálaadó istentisztelet. A hála része a keresztyén liturgiának, de persze tudjuk, hogy az ember nem mindig érzi át. Ferenczi Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa az 50. zsoltár („Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki figyel az útra, annak mutatom meg Isten szabadítását.”), illetve az eredeti héber kifejezés, a „jésa” kapcsán (amely a szorultságból, testi, lelki tehertől, vélt vagy valós ellenségtől való szabadulást is jelenti) a hála felszabadító hatását kezdte tanítványaival vizsgálni.
A reformáció ötszázadik évfordulójára jelent meg Szabó András: Coetus Ungaricus című, a wittenbergi magyar diáktársaságról szóló kötete. A mű németországi kiadásáról az irodalomtörténész szerzővel, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusával beszélgetett a Reformátusok Lapja.
"Hallom, némelyek szerint a mai európai keresztyénség útkeresésben van. Ez nekem új. Eddig úgy tudtam, hogy a keresztyénségnek állandó üzenete van". Köntös László publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Idén is Nagyecsed adott otthont az immár évtizedes múltú Szatmár Határok Nélkül református találkozónak: szeptember 11-én megtelt a Tiszántúl harmadik legnagyobb temploma. A határon túli gyülekezetekből háromszázan érkeztek az eseményre.
Születés és újjászületés, szerelem és búcsúzás, de az elidegenedés mindenféle jele is megtalálható a vaskos anyakönyv lapjain. Jakab-Köves Gyopárka publicisztikája a Reformátusok Lapjából arról, milyen titkokat rejt egy-egy anyakönyvi bejegyzés.
Az istenfélelem bizonyos védelmet jelent az emberiség számára. Az istenfélelem hiánya pedig veszélyt rejteget. Alföldy-Boruss Dezső írása a Reformátusok Lapjából arról, mitől fél a keresztyén ember
Háromgyermekes boldog édesapa, férj, Európa-bajnok, a tokiói paralimpia ezüstérmese. Egy időben református lelkésznek készült. Hogy miért a sport mellett döntött, és miért az anyaországban, erről is kérdeztük Osváth Richárdot.
Évszázados családi birtokon gazdálkodik Somodi Ferenc, de korábban más irányt is vehetett volna a kecskeméti református gyülekezet presbiterének élete. A folyamatosan fejlesztett gazdaságot négy évvel ezelőtt az ország legszebb birtokának választották. A Reformátusok Lapja készített vele interjút.
"Jó volna, ha e műveket nem zord tartalmú kötelező olvasmánynak, hanem nélkülözhetetlen lelki-szellemi tápláléknak tekintené a mindenkori diák!" Arany Lajos publicisztikája.
Tizennégy református és számos evangélikus, valamint katolikus templomban csendült fel az orgonamuzsika augusztus 7-én, az Orgonák éjszakája rendezvénysorozat keretén belül Kárpát-medence-szerte. Az egyik helyszín a borsodgeszti református templom volt, amely hangszerének billentyűi mögött Bundzik Tímea orgonaművész-tanár foglalt helyet. A református zenésszel az orgonazene megítéléséről, a templomi zene helyéről és arról beszélgettünk, miért hívják az orgonát a hangszerek királynőjének.