Keresztyén hivatásetika és gazdasági racionalitás

A Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara 2024 februárjában elindította a régóta várt egyházi vezetés és gazdálkodás továbbképzési szakját. A nagy érdeklődés miatt idén ősszel újabb évfolyam kezdheti meg tanulmányait. Az eddigi tapasztalatokról és a képzési stratégiáról kérdeztük Lentner Csaba tanszékvezető tanárt, a szak vezetőjét.

Lentner Csaba

Lentner Csaba tanszékvezető tanár, a szak vezetője

Fotó: Archívum

Mennyire igazolódtak a képzés elindítása előtt megfogalmazott elképzelések az elmúlt félévben?
Mintegy húsz fő beiskolázásával tudtuk elindítani a képzést februárban, ami a rövid toborzási időszakhoz képest óriási eredmény. Szinte valamennyi hallgató a Reformátusok Lapjából értesült a lehetőségről. A református lelkészekhez és az egyházi fenntartású intézmények már diplomás munkatársaihoz eljutottak a hívó szavak. Az első félévi vizsgákon túl vagyunk. Sokat tanultak a hallgatók, igazi alkotó közösségé formálódtunk. A bensőséges hangulatú közegben magas színvonalú oktatás folyt, amelyhez a nívós pedagógiai munka is hozzájárult, no és persze a hallgatók aktív, céltudatos hozzáállása. Az első féléves elméleti tanórákon is törekedtünk a gyakorlatcentrikusságra, esettanulmány-szerű megközelítésre.

Jelentkezési határidő: 2024. augusztus 23.

További tudnivalók, jelentkezési lap: geszk.kre.hu.

Milyen diplomát várnak el a továbbképzési szakra jelentkezés feltételeként?
Nincs konkrét elvárás. A hallgatóink zöme teológiai, gazdasági, jogi vagy szociális végzettségű, de vannak pedagógusok is. A lényeg, hogy a beiratkozó lehetőleg egyházi intézménynél dolgozzon, ott vezető legyen, vagy vezetővé kívánjon előlépni, a rábízott közösség ügyeit gazdasági értelemben is tudja irányítani, ellenőrizni. Ez a motiváció a meghatározó a jelentkezőknél.

Milyen hozzáadott értéket ad ez a másfél éves továbbképzési szak?
A református oktatás hagyományai és a szakmai megújulás iránti nyitottság határozza meg a képzésünk szellemiségét. Az egyházak szerepe felértékelődött a rendszerváltozás után, és nem csak hitéleti tekintetben. A gyülekezetek gazdálkodnak, pénzzel, pályázatokkal foglalatoskodnak. És egyre gyarapodik a fenntartásukba kerülő oktatási, szociális, egészségügyi intézmények száma. E területekre pedig olyan szakemberek kellenek, akiknek keresztyén hitük gyakorlása mellett pénzügyi döntéseket kell hozniuk, költségvetést kell összeállítaniuk, és a pályázatok útvesztőjében is el kell igazodniuk. A hallgatóknak ehhez szükségük van egyházi jogi ismeretekre, a szociális igazgatással és közpénzügyekkel, sőt, az adókkal összefüggő szakismeretekre is. Meggyőződésem, hogy a gyülekezetek élén álló lelkészeknek, presbitereknek, költségvetési intézményt vezetőknek a felelős értelmiségi mivoltuk mellett olyan szakemberekké kell válniuk, akik a rájuk bízott közösségek gazdasági ügyeivel is érdemben tudnak foglalkozni. Mi tehát ezen ismeretek átadásával járulunk hozzá egyházunk közösségeinek sikeres működéséhez.

kre geszk tréninghét

KRE GESZK tréninghét

Fotó: Archívum

A három féléves képzés hogyan épül fel, kik a meghatározó oktatók?
Az első félévben jobbára elméleti tantárgyak voltak. Czibere Károlytól, a Magyar Református Szeretetszolgálat főigazgatójától a szociális igazgatás rejtelmeit, az etikus vezetés alapjait, Bella Katalintól (ELTE) a konfliktuskezelés módszertanát, Ormóshegyi Zoltántól és Köbel Szilvia jogász kollégáktól pedig az egyházi jogi ismereteket sajátíthatták el a hallgatók. Jómagam a közpénzügyek rejtelmeibe avattam be a tanulóközösséget, Hegedűs Szilárd docens pedig a költségvetési számvitel alapjaiba. De a második félév is tartalmas tantárgyakat foglal magában! A Miniszterelnöki Kabinetirodából Belényesi László államtitkár a pályázatokkal kapcsolatos esettanulmányokon keresztül segíti a hallgatókat, hogy közösségeik, intézményeik forrásszerzési stratégiáját irányíthassák. Ercsey Zsombor docens az egyházakat érintő adózási kérdésekkel, Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék igazgatója pedig az egyházi közösségek, intézményeik ellenőrzési módszertanát tanítja, s legfőképpen azt, hogy külső ellenőrzés során az intézményeket milyen adatszolgáltatási, információátadási kötelezettség terheli, hogyan kell együttműködni az ellenőrző hatóságokkal. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarától régi kollégámat, Printz János címzetes egyetemi tanárt kértem fel, hogy költségvetési számviteli, mérlegelemzési ismereteket oktasson. Ő a kamara költségvetési tagozatának elnöke, remélhetőleg nagy érdeklődés övezi majd az előadásait.

Az oklevél megszerzéséhez milyen feltételeket kell még teljesíteni?
A hallgatók a harmadik félévet a szakdolgozat megírásával töltik, amely az imént felsorolt tantárgyakhoz kötődik. Ügyelni fogunk arra a konzulensi munka során, hogy lényegi kérdésekkel foglalkozzanak. Célszerű a munkahelyük gazdálkodási, pályázati ügyeinek bemutatásával, esettanulmánnyal is kiegészíteniük a szakdolgozatukat... Ezzel is erőt, ihletet meríthetnek az eredményes gyakorlati munkához. A szakdolgozat megvédésével, majd a szakkérdések megválaszolásával lehet sikeres a záróvizsga.

Hogyan egyeztethető össze a pénzügyi-vezetési képzés egy egyházi, ráadásul református intézmény alapelveivel?
Nálunk hangsúlyos szerepet kap a Bibliára épülő keresztyén értékrend. Ehhez társulnak a professzionális gazdasági ismeretek, amelyek alkalmasak közösségeink hatékony támogatására. A Magyarországi Református Egyház új felsőoktatási profiljaként a keresztyénség örök értékeit követve kívánjuk a gyakorlatban továbbadni azokat gazdasági területen is. Márpedig ez nem rendszeridegen, hiszen a protestantizmus történelmi szerepet játszott a modern üzleti szellem és a vele járó piacgazdaság kialakulásában. A lutheri és kálvinista hivatásetika a munka fontosságának hangsúlyozásával a racionális gazdálkodási szemlélet kialakulásának fontos történelmi előzménye, mi pedig e szemlélet jelenkori képviselői, oktatói vagyunk. Luther Márton felfogásában Isten tetszésének elnyeréséhez egyetlen út vezet: az e világi kötelességek teljesítése. Ennek során az ember akkor jár el helyesen, ha megmarad abban a hivatásban, ahova Isten állította, és törekszik egyre kiemelkedőbb lenni, munkája révén előbbre jutni, a közösségét eredményesebben szolgálni. Ki tagadná, hogy az emberi létezés és a közjólét megalapozásának alapja a becsületes munka, amely új értéket teremt, illetve hogy a családok ebből képesek a tisztességes életvitelük megteremtésére, az intézmények pedig a közjó szolgálatára? Csakhogy modern korunkban mindez racionális gazdasági döntések és az erre való képesség, készség hiányában már nem lehetséges.

Pálné Zavanyi Éva

Pálné Zavanyi Éva egyházi vezetés és gazdálkodás szakos hallgató

Fotó: Archívum

Kíváncsiak voltunk arra is, az intézménybe beiratkozók milyen várakozásokkal érkeznek, és a tanult ismeretek mennyire teszik őket a szakterület mestereivé. Alább Pálné Zavanyi Éva egyházi vezetés és gazdálkodás szakos hallgatót, Pál László poroszlói református lelkipásztor feleségét szólítottuk meg.

– Az egyházi vezetés és gazdálkodás szak szaktanácsadói szakirányú továbbképzésének felhívását látva rögtön megszólítva éreztem magam – számol be tapasztalatairól Éva. – Férjemmel, Pál László lelkésszel akkor épp egy hete imádkoztunk azért, hogy a szívemre helyeződött továbbtanulási vágy hogyan tudna olyan formát ölteni, amellyel Isten használni tud engem lelkészfeleségként, gazdasági végzettséggel. Ekkor találkoztunk a Reformátusok Lapjában a képzésről szóló tájékoztatóval, és azonnal tudtam, hogy ez nekem szól. A képzés első féléve alkalmas volt arra, hogy a gazdasági ismereteimet felfrissítse, az aktuális gazdasági folyamatokat kontextusba helyezze. A költségvetési pénzügyeken kívül egyházjogi alapismeretekre is szert tettem, a vezetői képességeimet is bővíthettem, nem mellesleg keresztyén etikai alapokon. Sőt, a pénzügyi esettanulmány című tárgy alkalmas volt arra, hogy gyülekezetünk számára kidolgozzam a most induló Arany Iskola Vendégházunkhoz kapcsolódó pénzügyi stratégiát. A vizsgák ugyanis rendkívül gyakorlatorientáltak: a beadandó feladatok azt a célt szolgálják, hogy a saját területünkön hasznosítsuk a megszerzett tudást, és erről adjunk számot. Ideális, hogy szombatonként van a képzés, így munka mellett is elvégezhető. Izgatottan várom a második félévet, amikor még több ismeretet szerezhetünk az adózásról, pályázatokról és mindazokról az aktuális gazdasági és vezetői feladatokról, amelyek egy gyülekezetben és a gyülekezetek fenntartásában működő intézményekben szükségesek. Ajánlom minden érintett keresztyén testvéremnek.

A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!