Az ifjúság szolgálatának éve lesz 2025. A következő tematikus egyházi esztendő céljairól, programjairól és kiemelt témáiról a szervező együttes két tagja, Oláh Luca vallástanár és Ablonczy Áron lelkipásztor, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Osztályának munkatársai számoltak be lapunknak.
Mi a jelenlegi helyzetképe az egyház ifjúsági szolgálatának?
Ablonczy Áron: Kutatásaink szerint a református gyülekezetek hatvanöt százalékában nincs ifjúsági munka. Ennek összetett okai lehetnek: a lelkészek vállán nagy a teher, sok fiatal elköltözik tanulás, munka miatt. A másik oldalról nézve azt látjuk, mintegy négyszázhatvan gyülekezetben végeznek valamiféle ifjúsági szolgálatot. Az egyházi intézményekkel és a konfirmációval összevonva jelenleg hozzávetőleg tizennyolcezer fiatalt ér el hetente a református ifjúsági misszió. Magyarországon azonban több mint másfél millióan tartoznak ebbe a korosztályba, az egyháznak tehát van bőven lehetősége, hogy az ő életükben is megújulást hozzon.
Milyen igei vezérfonalra épül az ifjúság szolgálatának éve?
Oláh Luca: A 103. zsoltár ötödik versét választottuk: „Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé.” Ez az Ige egyrészt kifejezi a fiatal korosztály újjászületését, másrészt azt is magában foglalja, hogy Isten megújít minket a hitünkben, abban az első szeretetben, amelyet tőle kaptunk.
Ablonczy Áron: Az egyház és az ifjúsági munka megújulása is fájdalmakkal jár. Ha a missziót komolyan gondoljuk, szembe kell néznünk a gyengeségeinkkel, például azzal, hogyan fogadjuk be a fiatalokat a vasárnapi istentiszteleteken. Hiába várjuk passzívan, hogy jöjjenek, már évtizedek óta nem akarnak, nekünk kell lépni.
Kik állnak a szóban forgó esztendő középpontjában?
Oláh Luca: Az egyik célközönség a 14–26 év közötti fiatalok. Ezen a korosztályon belül elkülönítünk négy célcsoportot: a kis tiniket, a tiniket, a húszas éveik elején járó, készülődő felnőttkorban lévőket, illetve a fiatal felnőtteket. Emellett azokat szeretnénk megszólítani, akik különböző módokon az ifjúsággal foglalkoznak: szülőket, tanárokat, ifivezetőket, lelkészeket. Több programunk hangsúlyozottan azoknak szól majd, akik nem értik a fiatalokat, és aggódnak a jövő generációi miatt.
Ablonczy Áron: Gyülekezetekben gondolkodunk, ezekbe az összgenerációs közösségekbe szeretnénk bekapcsolni a fiatalokat. Az idősebbek is felelősek azért, van-e ifjúság, hogyan formálódik. Ebben kulcsszerepet kapnak a szülők, akik pontosan ezért az egyik kiemelt célcsoportunk, hiszen ők töltik a legtöbb időt a fiatalokkal, ők gyakorolják a legnagyobb hatást a gondolkodásukra, értékrendjükre. Kérdés például, mit kezdjünk szülőként azzal, amikor vasárnap reggel közli velünk a kamaszgyermek, hogy nem jön templomba, mert fáradt, tanulnivalója van, sportmeccse lesz, vagy egyszerűen nincs kedve. A többi között ilyen témákkal foglalkozunk majd egy újonnan induló videóműsorban.
Milyen célokat tűztek ki?
Ablonczy Áron: A tematikus év célja, hogy megújuljon a fiatalok élete, történjenek megtérések, általuk erősítve a helyi gyülekezeteket. A tematikus év tehát nem feltétlenül új események elindításáról fog szólni, hanem a gyülekezetekben már meglévő, működőképes programokat, modelleket, segédanyagokat szeretnénk támogatni, középpontba helyezni olyan módon, hogy azok más közösségek, missziók, programok születését és kiépülését segítsék.
Kik koordinálják az eseményeket?
Oláh Luca: Összesen egy kétszázötven tagú, lelkes közösség áll az ifjúság szolgálatának éve mögött. A szervezőcsapatunk a hat egyházkerület képviselőiből állt össze. A Dunántúlt Farkas Balázs, a Dunamelléket Fiser-Nagy Ágnes, a Tiszáninneni Egyházkerületet Püski Gábor, a Tiszántúlt Czikó Györgyi képviseli, a Királyhágómellékért Ádám Zsolt, az Erdélyi Egyházkerületért pedig Farkas Paula felel. A huszonhét magyarországi egyházmegyével referensek közvetítése révén működünk együtt. Hálózatunk tagja tizenkilenc egyetemi missziót végző szolgáló, valamint százhetvennégy iskolalelkész és iskolamissziós szakember. Ezenkívül harmincegy ifjúsági szervezettel dolgozunk közösen, református profilúakkal, mint a Refisz (Református Fiatalok Szövetsége), a tiszáninneni Tirekifi, az erdélyi IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület), a felvidéki Firesz (Fiatal Reformátusok Szövetsége), illetve felekezetközi szervezetekkel is, mint az Ifjúságépítők, az Exodus, a KIE (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) vagy a MEKDSZ (Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség).
Milyen módokon fogják támogatni az ifjúsági munkát?
Ablonczy Áron: Az elmúlt években három nagy kutatás készült arról, mi érdekli a fiatalokat, illetve mire lenne szükségük a közöttük szolgálóknak. Az egyik metodista, evangélikus, református és baptista összefogás révén született nagymintás kutatás volt fiatalok és vezetők körében, emellett a Csillagpont és az Ifjúságépítők munkatársai is folytattak felméréseket. Lelkészeket is megkérdeztünk arról, milyen segédanyagoknak örülnének a legjobban. Az derült ki, hogy ifióravázlatokra van a legnagyobb szükség. Jövőre minden héten digitális óravázlatokat kapnak azok, akik feliratkoznak a hírlevelünkre, erről a Magyarországi Református Egyház honlapján is tájékozódhatnak majd. Segítségükkel a mai generációt foglalkoztató nehéz témákat, dogmatikai kérdéseket, bibliai könyveket dolgozhatnak fel az ifikben; a vázlatok tartalmaznak énekeket, játékokat is. A segédanyagok célja, hogy levegyünk némi terhet a lelkészek, ifjúsági szolgálók válláról, segítsük az ifikben végzett hiterősítő munkát.
Oláh Luca: Pályázatokat is indítunk, amelyekkel helyi kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, például missziós programokat, evangelizációs sorozatokat, az Ifi Alpha elindítását, vagy akár táborok, ifihétvégék szervezését. Céljaink között szerepel, hogy a fiatalokban kialakítsuk, erősítsük a közös egyház érzetét. Az összetartozást a lelki programok, tartalmak mellett különböző termékek is hivatottak segíteni. Matricákat, pólókat, pulcsikat gyártunk, és ahogyan a cserkészek is felismerik egymás nyakkendőit, jelvényeit, mi is azt szeretnénk elérni, hogy a református fiatalok ezeket a ruhákat hordva azt érezhessék, jó az egyházi közösséghez tartozni.
A tematikus év nem csak a fiatalokról szól majd, az egyház minden korosztályának felelőssége, szerepe van az ifjúsági munkában. Épp ezért a szervezők örömmel várják olvasóink észrevételeit, kérdéseit, javaslatait a tematikus esztendővel kapcsolatban a következő e-mail-címen: ifjusag@reformatus.hu.
Milyen programok várhatók az új tematikus egyházi esztendőben?
Oláh Luca: Úgy állítottuk össze a jövő év koncepcióját, eseményeit, hogy hetente érzékelhető legyen a gyülekezetekben: tematikus év van. Szemléletformáló előadásokat, vitákat szervezünk, megyei gyűléseken, továbbképzéseken lelkészeket, presbitereket szólítunk meg. Az év több pontján a fiatalokkal kapcsolatos eseményekre fogunk koncentrálni, mint az érettségi, bolondballagás, felvételi, tanévzárás.
Ablonczy Áron: A központi eseményünk a Csillagpont lesz Zánkán, július 14–19. között. A szervezőcsapattal folyamatosan együtt dolgozunk. A fesztiválon számos lehetőség nyílik a misszióra. Az idei téma a szorongás köré épül, mivel ez naponta érinti a mai generációt. A fiatalok negyvenöt százaléka reménytelen vagy szomorú, harminckét százalékuk kóros szorongással küzd, ami már klinikai esetnek számít. Arra a kérdésre, volt-e már depressziós epizódja, a fiatalok tizenöt százaléka válaszolt igennel. Ennek a kórképnek rengeteg oka lehet: a Z generációt számos inger éri a családban, az iskolában, a közösségi média útján, ami mindent felgyorsít. Szorongást okozhat, hogyan néznek ki mások a közösségi médiában, hogy sokan jobban tanulnak nálam, felvesznek-e az egyetemre, mit gondolnak rólam a buliban, és még sorolhatnánk. Tehát a legtöbb fiatalt érinti ez, egyharmadukat krónikus mértékben. Már-már az a furcsa, ha valaki nem szorong. Naprakész lesz ezzel a Csillagpont, nem kerülhetjük ki a kérdéskört. A fesztivál előtti másfél hónapban a már említett ifióravázlatok segítségével előkészítjük a témát, ez ifjúságszakmailag történelmi, első alkalommal megvalósuló összefogás lesz. Ilyen módon azok az ifik, amelyek követik a tematikánkat, már erre hangolódva érkezhetnek Zánkára. A hat hét alatt olyan fogalmakat járunk körül, mint a függőség, családi krízis, pályaválasztás, érettségi, szexualitás, klímaváltozás, önkárosítás okozta szorongás. A témablokk révén már áprilisban elkezdődik a gyülekezetekben az az erős misszió, amely arra bátorítja a fiatalokat, hogy jöjjenek el a Csillagpontra, és hívják el a barátaikat, osztálytársaikat is. Az a vágyunk, hogy a fesztivál résztvevői ne szorongva menjenek majd haza, hanem a reménység hírvivőiként.
Jelen lesz-e a tematikus év a fiatalok által legtöbbet használt közösségimédia-felületeken?
Oláh Luca: Teljesen más platformon kell kommunikálni a fiatalokkal, mint a középkorúakkal. Az ifjúsági szervezetek és mi, az ifjúsági osztály is használjuk ezeket a felületeket, és továbbra is aktívan jelen leszünk rajtuk.
Alkalmasak ezek az oldalak lelki tartalom közvetítésére?
Ablonczy Áron: Az ifjúsági munkában mindig kísérletezünk, és korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy alkalmasak. Például nemrégiben indított két fiatal egy Instagram-oldalt a podcastjuknak. Ez sokakhoz eljutott. Különböző applikációk szintén segíthetnek az elcsendesedésben. A mostani generáció az Instagramot használja, mi is elsősorban itt fogunk kommunikálni. Terveink között szerepel egy rövid, öt-nyolc perces formátumban megjelenő videósorozat indítása. Azt mutatja majd be, hogyan élik meg a hitüket a korosztály tagjai az iskolában, egyetemen, munkahelyen, illetve megtéréstörténeteket is fogunk közvetíteni.
Oláh Luca: Arra is jók ezek a platformok, hogy kedvébresztőként megosszunk rövid klipeket a hosszabb terjedelmű anyagainkból. Ez felkeltheti az érdeklődést, hogy rákeressenek és meghallgassák a műsorainkat. Podcastot indítunk, ezt több évadra tervezzük. Az első epizódok főként a szülőket szólítják meg, és mások számára is hasznosak lehetnek, akik fiatalokkal foglalkoznak: lelkészeknek, hittantanároknak, ifivezetőknek. A kéthetente megjelenő videókban olyan témák kerülnek majd elő, amelyek erősen érintik a fiatalokat: a függőség, a generációs különbségek, a családi mintázatok, a pályaválasztás, a szerelem, a szülő-gyerek kapcsolat, az önismeret, valamint a szorongás kérdései.
A podcast közkedvelt online tartalomformátum, hemzseg a különféle beszélgetős műsoroktól az internet. Miben nyújthat az önök podcastja mást, mint a többi?
Oláh Luca: Sok műsorban esik szó arról, hogyan reagál az ember bizonyos lelki folyamatokra, rengeteg hasznos pszichológiai elemzést ismerhetünk meg ilyen módon. Azonban ritkán áll e fejtegetések mellett teológiai igazság. Keveset hallunk bennük arról, Isten hogyan van jelen ezekben a helyzetekben, milyen módon tud nekünk segíteni. Szerintem a videóműsorunk nagy erőssége lesz, hogy az említett témákat szakmai és teológiai szempontokból járjuk körül.
Ablonczy Áron: Úgy gondolom, az egyház fő üzenete az, amely kiemeli a műsorunkat a többi közül. Ha ugyanolyan tartalmakat gyártanánk, mint a többiek, elvesznénk a tömegben, mert mindig akad, aki jobban csinálja. Nálunk az az újdonság, hogy vállaljuk: a fiataloknak is szól az evangélium. A Biblia alapján közelítünk meg különböző helyzeteket, mint a szülők válása, szakítás a szerelmünkkel, mit kezdjünk a klímaváltozással, vagy hogy van remény a szorongásban. Lehet, így nem lesz akkora nézettségünk, de mi azokat a keresztyéneket akarjuk elérni Magyarországon, akiknek pontosan ilyen tartalom hiányzott eddig. A tematikus év akkor válhat áldássá, ha minden téren Istent hívjuk segítségül. Egyedül ő az, aki minden helyzetben tökéletesen jelen tud lenni, ő tudja megújítani a személyes hitünket, egyházunkat.
Cikkeinket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben sok érdekes és értékes tartalmat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!