Öröm, zene

Milyen célok, alapelvek vezetik az idei fesztivált?

A mottónk örök érvényű: „A művészet öröm.” Bár nem kifejezetten egyházzenei fesztivál vagyunk, mégis összekapcsolódik a művészeti élmény és a krisztusi megváltottságból fakadó örömünk. Ahogyan a gyülekezetbe, úgy a koncertre járás sem magányos műfaj, célunk is a művészet általi közösségépítés. Az evangélium üzenetének éltetése mellett lehetőséget kínálunk arra, hogy összeismerkedjenek a hasonló műfajokat, azonos fellépőket kedvelő emberek, hiszen ez a legjobb beszélgetésindító. A szervezésben kettős vezérelvünk volt: tradíció és innováció. Hagyományt követtünk például a háromnapos struktúrával és a párhuzamosan futó programok helyszíneivel. Elmaradhatatlan például a péntek délutáni rézfúvós felvonulás a Ráday utcán. A Bakáts téri színpadon inkább könnyedebb műfajok csendülnek fel, de táncházzal és hangszerbemutatóval is készülünk. A Kálvin téri templomban elsősorban egyházi muzsika csendül fel, a zenés áhítat mellett orgonakoncerteken vehetünk majd részt. Szintén visszatérő helyszín a Kálvin Kamarakert, amely a jazzkedvelőknek kínál zenei csemegéket, illetve a Ráday Ház, ahol zenei, irodalmi és kulináris élményekben lehet majd részünk. A két évtizedes hagyomány előtti tisztelgés, hogy a programunk egyik szeletét a fesztivál alapítója, Böszörményi Gergely állította össze. Mindezek mellett évről évre keressük az újítási lehetőségeket. Külön öröm, hogy idén az impozáns Károlyi–Csekonics-palotával bővült a helyszínek sora, ahol a klasszikus zenéé lesz a főszerep. Az ifjúság szolgálatának évéhez kapcsolódva több fiatal művész lép színpadra, például a szombati orgonamaratonon mesterek és tanítványaik zenélnek majd közösen. Emellett teljesen új előadók is debütálnak, például a magyar népzenét és rockot ötvöző Mordái zenekar vagy a kétezres évek egyik meghatározó alternatív formációja, a Magashegyi Underground.

Ön szerint melyek azok a programok, amelyeket kár lenne kihagyni?

Bár mindegyik közel áll a szívemhez – hiszen a saját ízlés is beleszól a szervezésbe –, de talán az irodalmi programokat emelném ki, hiszen olyan előadásokat hoznak el a művészek, amilyeneket ilyen formátumban máshol még nem láthattunk-hallhattunk. Szombat délután a Ráday Házban Vecsei H. Miklós és Tempfli Erik Mondjad, Atikám! című, József Attila életútjáról szóló színdarabjának kivonatát tekinthetjük meg. Ezt követi a beck@grecsó, azaz a 30Y frontembere, Beck Zoltán és Grecsó Krisztián író zenés irodalmi pódiumestje, akik spontán megszólalásokkal fűszerezik majd az eddigi repertoárjukat. Az este zárásaként a Borum, azaz a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fóruma díjnyertes boraiba kóstolhatunk bele, miközben Visky András Kossuth-díjas író idézi fel a borral kapcsolatos bibliai történeteket Balla Gergely, a Platon Karataev énekesének gitárkíséretével.

Miből áll a művészeti vezető munkája egy ekkora volumenű és presztízsű fesztivál megszervezésekor?

Harmadik éve kér fel erre a feladatra a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány (RKK). Szinte alig ér véget az előző fesztivál, már elkezdünk ötletelni a főszervezővel, Szávay Lászlóval és az RKK ügyvezetőjével, Zila Gáborral. A feladataim közé tartozik, hogy potenciális előadókat javasoljak, illetve megítéljem, kik képviselik az elvárt művészeti színvonalat és lelkiséget. Emellett én felelek a program-összeállításért, a kapcsolattartásért az előadókkal és a kommunikációs anyagok egy részének megírásáért is. Sokrétű, olykor a feszült pillanatokat sem nélkülöző feladatkör, de a fesztiválon az örömteli arcokat látva csordultig telik a szívem, ezért érdemes csinálni.