„A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellene állsz” 2Sám 22
1 Dávid ennek az éneknek a szavait mondta el az Úrnak, amikor az Úr kimentette őt minden ellenségének és Saulnak a kezéből. 2 Így mondta: Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, 3 Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat. Pajzsom, hatalmas szabadítóm és fellegváram, menedékem és szabadítóm, megszabadítasz az erőszaktól. 4 Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől. 5 Mert körülvettek a halál örvényei, pusztító áradat rettent engem. 6 A sír kötelei fonódtak körém, a halál csapdái meredtek rám. 7 Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, kiáltottam az én Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom fülébe jutott. 8 Megrendült és rengett a föld, az egek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt. 9 Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne. 10 Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt. 11 Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán jelent meg. 12 Sötétségből vont sátrat magának, víztömegből, gomolygó fellegekből. 13 Fényözön jár előtte, parázsló tűz izzik. 14 Dörög az Úr az égben, mennydörög a Felséges. 15 Kilőtte nyilait és szétszórta, kiröpítette villámait. 16 Láthatóvá vált a tengerfenék, föltárultak a világ alapjai az Úr dorgálásától, haragos szelének fúvásától. 17 Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. 18 Megmentett engem ellenségem hatalmából, gyűlölőimtől, bár erősebbek voltak nálam. 19 Rám törhetnek a veszedelem napján, de az Úr az én támaszom. 20 Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem. 21 Igazságom szerint bánt velem az Úr, kezem tisztasága szerint jutalmazott engem. 22 Hiszen vigyáztam az Úr útjára, és Istenemet nem hagytam el hűtlenül. 23 Minden törvényére ügyeltem, rendelkezéseitől nem tértem el. 24 Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől. 25 Igazságom szerint jutalmazott meg az Úr, tisztaságom szerint, amit jól lát. 26 A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen. 27 A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz. 28 Az elesett népet megsegíted, de ha kevély embert látsz, azt megalázod. 29 Te vagy, Uram, a mécsesem, az Úr fénysugarat küld nekem a sötétbe. 30 Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom. 31 Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa ő mindazoknak, akik hozzá menekülnek. 32 Van-e Isten az Úron kívül, és van-e kőszikla Istenünkön kívül? 33 Isten az én erős menedékem, ő vezeti útján a feddhetetlent. 34 Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi, magaslatokra állít engem. 35 Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim ércíjat feszítenek. 36 Oltalmazó pajzsodat átadtad nekem, és sokszor meghallgattál engem. 37 Biztossá teszed lépteimet, nem inognak bokáim. 38 Üldözöm és elpusztítom ellenségeimet, nem térek vissza, míg nem végzek velük. 39 Végeztem velük, szétzúztam őket. Nem kelnek föl többé, lábaim elé hanyatlottak. 40 Felruháztál erővel a harcra, térdre kényszerítetted támadóimat. 41 Megfutamítottad ellenségeimet, gyűlölőimet elpusztíthattam. 42 Széjjelnéznek, de nincs szabadító, az Úrra néznek, de ő nem válaszol. 43 Összezúzom őket, mint a föld porát, összetiprom, széttaposom, mint az utca sarát. 44 Megmentettél lázadó népemtől, megőrzöl, népek fejévé teszel, oly nép szolgál nekem, melyhez nem volt közöm. 45 Idegenek hízelegnek nekem, engedelmesen hallgatnak rám, 46 mert elepednek az idegenek, reszketve bújnak elő rejtekükből. 47 Él az Úr, áldott az én kősziklám, magasztaltassék Isten, szabadító kősziklám! 48 Bosszút áll értem az Isten, és népeket vet alám. 49 Kiszabadítasz ellenségeim közül, támadóim fölé emelsz, megmentesz az erőszakosoktól. 50 Ezért magasztallak, Uram, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek, 51 mert nagy győzelmet adtál királyodnak, hűséges maradtál fölkentedhez, Dávidhoz és utódaihoz örökké.
Bibliaolvasó Kalauz – Bíró Botond igemagyarázata
A sok nyomorúságos történet után, mint aki levegőhöz jut, úgy olvassuk Dávid zsoltárimádságát, jóllehet itt is találkozunk „erőszakos” gondolatokkal. Dávid gyarló, személyes küzdelmei mellett Isten harcait is megvívta, ellenségeit térdre kényszerítette (40). A feltételezhetően már idős király összegzi megtapasztalását: „A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellene állsz” (27).
RÉ21 390 RÉ 312
Adventi korál | 375 | Jöjj népek Megváltója
„Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti…” 1Kor 16
1 Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti, ti is úgy cselekedjetek, ahogyan azt Galácia gyülekezeteinek rendeltem. 2 A hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, ami tőle telik, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, amikor odamegyek. 3 Amikor pedig megérkezem, azokat, akiket ti alkalmasnak találtok, elküldöm ajánlólevéllel, hogy adományotokat elvigyék Jeruzsálembe. 4 Ha pedig érdemes lesz, hogy én is elmenjek, eljönnek velem együtt. 5 Hozzátok pedig akkor megyek, ha átutaztam Makedónián. Mert Makedónián átutazom, 6 de nálatok talán ott is maradok, vagy át is telelek, hogy ti indítsatok útnak, ahova majd megyek. 7 Mert nem most, átutazóban akarlak meglátogatni titeket, hanem remélem, hogy egy ideig ott is maradok nálatok, ha az Úr megengedi. 8 Efezusban pünkösdig maradok, 9 mert nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok. 10 Ha pedig megérkezik Timóteus, legyen gondotok rá, hogy félelem nélkül tartózkodhasson nálatok, mert az Úr munkáját végzi ő is, akárcsak én. 11 Senki se nézze le tehát, hanem indítsátok útnak békességgel, hogy eljöjjön hozzám, mert várom őt a testvérekkel együtt. 12 Ami pedig Apollós testvért illeti, nagyon kértem, hogy menjen el hozzátok a testvérekkel együtt, de semmiképpen sem akart most elmenni. De el fog menni, mihelyt alkalma lesz rá. 13 Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! 14 Minden dolgotok szeretetben menjen végbe! 15 Kérlek titeket, testvéreim, mivel tudjátok Sztefanász háza népéről, hogy ők Akhája zsengéje, és a szentek szolgálatára szánták magukat: 16 ti is engedelmeskedjetek az ilyeneknek, és mindazoknak, akik velük együtt szolgálnak és fáradoznak. 17 Örülök Sztefanász, Fortunátusz és Akhaikosz megérkezésének, mert ők távollétetekben pótolnak majd benneteket. 18 Mert felüdítették mind az én lelkemet, mind a tiéteket. Becsüljétek meg tehát az ilyeneket! 19 Köszöntenek titeket Ázsia gyülekezetei. Sokszor köszönt titeket az Úrban Akvila és Priszka a házuknál levő gyülekezettel együtt. 20 Köszöntenek titeket a testvérek mindnyájan. Köszöntsétek egymást szent csókkal! 21 A köszöntést én írom, Pál, a saját kezemmel. 22 Ha valaki nem szereti az Urat, legyen átkozott! Marana tha! 23 Az Úr Jézus kegyelme veletek! 24 Az én szeretetem legyen mindnyájatokkal a Krisztus Jézusban! Ámen.
Az Ige mellett – Kustár Zoltán igemagyarázata
(1) „Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti…” (1Kor 16)
Pál apostol a gyülekezeteiben gyűjtést szervezett a Jeruzsálemben élő testvérek javára, és arra kéri a korinthusiakat, hogy ebben ők is vegyenek részt. A kezdeményezés egyrészt a szegényebbek megsegítését szolgálta, másrészt kifejezte, hogy az adományozók és a megsegítettek vállalják a közösséget egymással. Hiszen már akkor is azt tartották, hogy aki ad és aki elfogad, egyaránt a szeretetét és a tiszteletét mutatja ki a másik iránt. A rászorulókról való gondoskodás ma is az egyik szép és fontos feladata az egyháznak, a gyülekezetnek. A szeretet megnyilvánulása ez, amire bennünket Krisztus parancsa és a megszentelődött élet kötelez. Egyben pedig a hála kifejezése is mindazért a jóért, amit a mennyei Atyánktól kaptunk, legyen az anyagi vagy lelki természetű. Saját gyülekezeteink fenntartásán kívül gondoljunk hát mindig azokra is, akik elesettek, akik nélkülöznek. Igyekezzünk erőnkhöz mérten javítani a helyzetükön! Aki pénzt tud adni, adjon pénzt, aki önkéntes munkát vállalna, tegye azt. Hadd érezze és lássa meg mindenki, hogy jó az Úr, és hogy az egyház valóban Krisztus teste, aki által ebben a világban Krisztus indulata és áldó szeretete munkálkodik!
