„Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.” Lk 21,5–19
5 Amikor némelyek azt mondták a templomról, hogy az gyönyörű kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve, ő így szólt: 6 Jönnek majd napok, amikor ezekből, amiket itt láttok, nem marad kő kövön, amit le ne rombolnának. 7 Ekkor azt kérdezték tőle: Mester, mikor lesz ez, és mi lesz annak a jele, hogy ez megtörténik? 8 Ő pedig így válaszolt: Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok! – meg azt: Eljött az idő! De ti ne kövessétek őket! 9 Amikor pedig háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rettenjetek meg, mert ezeknek előbb meg kell történniük, de ez még nem a vég. 10 Azután így folytatta: Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, 11 mindenfelé nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek, rettenetes dolgok történnek, és hatalmas jelek tűnnek fel az égen. 12 De mindezek előtt kezet emelnek rátok, és üldöznek titeket, átadnak benneteket a zsinagógáknak, és börtönbe vetnek, királyok és helytartók elé vezetnek titeket az én nevemért. 13 De ez alkalom lesz nektek a tanúságtételre. 14 Határozzátok el szívetekben, hogy nem gondoltok előre a védekezésre, 15 mert én adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek nem tud ellenállni vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem. 16 Kiszolgáltatnak titeket még a szülők, testvérek, rokonok és barátok is, egyeseket meg is ölnek közületek, 17 és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért. 18 De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. 19 Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.
Bibliaolvasó Kalauz – Lenkey István igemagyarázata
A hitetlen ember a nehéz körülményektől megretten, szorongani kezd, és bizonytalannak látja a jövőt. Meg is van rá az oka. A Jézussal élő ember azonban a nehéz körülményekben a bizonyságtétel lehetőségét ismeri fel, és bizakodik, hogy másokat is megmenthet arra a biztos jövőre, melyet Jézus készített el nekünk az örökkévalóságra. Az Ő kezében van a mi életünk. Nekünk nem kell félnünk.
RÉ21 603
Zsoltár vasárnapra | 102 | Hallgasd meg, Uram, kérésem
„Én most ellened fordulok, Széír hegyvidéke…” Ez 35
1 Így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Emberfia! Fordulj a Széír-hegység irányába, és prófétálj ellene! 3 Ezt mondd róla: Így szól az én Uram, az Úr: Én most ellened fordulok, Széír hegyvidéke, kinyújtom kezem ellened, sivárrá és kietlenné teszlek. 4 Városaidat romba döntöm, te pedig pusztaság leszel; akkor majd megtudod, hogy én vagyok az Úr! 5 Mivel örökösen ellenségeskedtél, és Izráel fiait fegyver martalékává tetted veszedelmük idején, a végső bűnhődés idején, 6 ezért, életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, hogy vérbe borítlak, üldözni fog a vér! Te nem gyűlölted a vért, ezért üldözni fog a vér! 7 Széír hegyvidékét sivárrá és kietlenné teszem, és kiirtok onnan mindenkit, aki arra jár. 8 Halálra sebzettekkel borítom be hegyeidet, halmaidra, völgyeidbe és összes folyómedredbe fegyverrel legyilkoltak hullanak. 9 Örökre pusztasággá teszlek, városaid nem népesülnek be soha. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr! 10 Mivel ezt mondod: Az a két nép és az a két ország az enyém lesz, birtokba veszem – pedig ott volt az Úr –, 11 azért így szól az én Uram, az Úr: Életemre mondom, hogy ugyanolyan haraggal és indulattal bánok majd veled, ahogyan te bántál velük gyűlöletedben. Majd megismersz engem, amikor ítéletet tartok fölötted! 12 Akkor majd megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam, mennyi szitkot szórtál Izráel hegyeire, amikor így beszéltél: Elpusztultak, nekünk adták őket martalékul! 13 Nagyszájúak voltatok, és sokat szidtatok engem; hallottam én! 14 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Az egész föld örülni fog, ha pusztasággá teszlek, 15 ahogy te örültél, amikor Izráel házának birtoka pusztasággá vált. Így bánok veled: pusztaság lesz Széír hegyvidéke egész Edómmal együtt; akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!
Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata
(3) „Én most ellened fordulok, Széír hegyvidéke…” (Ez 35)
Az idegen népek elleni próféciák legfőbb üzenete számunkra, hogy Isten Izráel határain túl is Úr. Ma, amikor az egyházat sokan üldözik, ez fontos tanítás számunkra. Az Úr kezében vannak és neki felelősek azok is, akik pillanatnyilag erősebbnek érzik magukat népénél. Széír hegye: Edóm. Ők valójában testvérnép voltak – Ézsau leszármazottai –, de nem az Urat imádták. Ezért mégis idegen népnek számítottak. Néha jó volt a viszonyuk Isten népével, máskor ellenségeskedtek. Itt most ítélethirdetés szól ellenük. Ennek oka: amikor Izráel és Júda (a két nép és két ország – 10. vers) a nagyhatalmak támadása – először Asszíria, majd Babilónia – következtében teljesen legyengült, elérkezettnek látta az időt, hogy birtokba vegye területüket. Ezt persze éppen a nagy hódítók nem hagyták, tehát csak vágy maradt. Valószínűleg néhány betörésre, rablóhadjáratra korlátozódott. Júda amúgy is kétségbeejtő helyzetében azonban ez különösen rosszulesett, és mélyen az emlékezetükbe ivódott. „Majd megismersz engem, amikor ítéletet tartok fölötted!” (11) – Isten őrizzen meg minket attól, hogy az ítéletből kelljen megismernünk őt. De nem is kell, azért adta a megtérés útját. Ő adja meg, hogy ezt az utat mindenki megtalálhassa!
