„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet” Lk 19,1–10
1 Ezután Jézus Jerikóba ért, és áthaladt rajta. 2 Élt ott egy Zákeus nevű gazdag ember, aki fővámszedő volt. 3 Szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de kis termetű lévén, nem láthatta a sokaságtól. 4 Ezért előrefutott, és felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie. 5 Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: Zákeus, jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom. 6 Ekkor sietve lejött, és örömmel befogadta. 7 Akik ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és így szóltak: Bűnös embernél szállt meg. 8 Zákeus pedig odaállt az Úr elé, és ezt mondta: Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit törvénytelenül vettem el, a négyszeresét adom vissza annak. 9 Jézus így felelt neki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia. 10 Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.
Bibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata
Nem elbújni akart Zákeus, hanem Jézust akarta látni. Nem tudhatta, hogy Jézusban meglátja majd saját bűnös életét. Amikor Jézus bement az otthonába, gyorsan cselekedett. A jogtalanul elvett pénzek négyszeresét visszaadta, vagyona felét pedig a szegényeknek adta. Egész háza népére ígéretet kapott, letehette nyomasztó terheit. Jézus nemcsak Jerikóba ment el egy emberért, hanem kész bárhová elmenni érted is! A találkozás ajándéka pedig ugyanaz: bűneink meglátása és elhagyása után az örök élet ígérete!
RÉ21 716
Könyörgés böjti időben | 470 | Hatalmas Isten, könyörgünk
„Tírusz ezt mondta Jeruzsálemről: Haha! Összetört a népek kapuja, feltárult előttem! Gazdag leszek, mert romhalmazzá vált!” Ez 26
1 A tizenegyedik évben, a hónap elsején így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Emberfia! Tírusz ezt mondta Jeruzsálemről: Haha! Összetört a népek kapuja, feltárult előttem! Gazdag leszek, mert romhalmazzá vált! 3 Ezért így szól az én Uram, az Úr: Én ellened fordulok, Tírusz, sok népet hozok ellened, ahogyan a tenger hozza hullámait. 4 Lerombolják Tírusz várfalait, ledöntik bástyáit. Még a port is lesöpröm róla, kopár sziklává teszem. 5 Hálók szárítóhelye lesz a tenger közepén. Megmondtam – így szól az én Uram, az Úr –: a népek zsákmánya lesz! 6 A szárazföldön levő falvait fegyverrel irtják ki. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr! 7 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Elhozom Tírusz ellen Nebukadneccart, Babilónia királyát, a királyok királyát északról, lovakkal, harci kocsikkal, lovasokkal és nagy tömegű hadinéppel. 8 A szárazföldön levő falvaidat fegyverrel irtja ki. Ostromgépeket állít veled szemben, sáncot emel ellened, és pajzsok alatt tör ellened. 9 Faltörő kost szegez falaidnak, bástyáidat pedig csákányaival rombolja le. 10 Belep a por, amelyet felver tömérdek lova; megrendülnek várfalaid a lovasok és a kerekeken gördülő harci kocsik zajától, amikor betör kapuidon, ahogy betörnek egy ostromlott városba. 11 Lovainak patái utcáidon tipornak, népedet fegyverrel gyilkolja le, hatalmas oszlopaid a földre zuhannak. 12 Elragadják zsákmányként gazdagságodat, elrabolják áruidat; ledöntik várfalaidat, gyönyörű házaidat lerombolják, a köveket, a gerendákat, még a port is a tenger közepébe szórják. 13 Véget vetek hangos éneklésednek, citerád hangja sem hallatszik majd többé. 14 Kopár sziklává teszlek, hálók szárítóhelye leszel; nem építenek fel többé. Én, az Úr, megmondtam! – így szól az én Uram, az Úr. 15 Ezt mondja az én Uram, az Úr Tírusznak: Megrendülnek a szigetek összeomlásod hallatára, amikor nyögnek a halálra sebzettek, és ott tombolnak a gyilkosok. 16 Leszáll majd trónjáról a tengeri országok összes fejedelme, leteszik palástjukat, és levetik tarka ruháikat. Rémületbe öltöznek, a földre ülnek, nem múlik remegésük, úgy szörnyülködnek rajtad. 17 Siratóénekbe kezdenek, és ezt mondják majd rólad: Jaj, de elpusztultál, te dicsőített város, amely a tenger közepén lakott! A tenger volt az erőssége, neki és lakóinak, rettegésben tartottak minden környékükön lakót! 18 Most, amikor elbuktál, remegés tör a szigetekre, megrémülnek a tenger szigetei, hogy ilyen véged lett. 19 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Amikor romvárossá teszlek, amilyenek az elhagyatottá lett városok, amikor rád zúdítom a mélység árját, és elborítanak a nagy vizek, 20 akkor letaszítalak a sírba roskadókhoz, a hajdan élt emberekhez, és ott kell laknod a föld mélyében, az ősidők óta puszta helyen, a sírba roskadóknál; lakatlan leszel, bár ékessé tettelek az élők földjén. 21 Rettenetes véget hozok rád, többé nem leszel! Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, az Úr.
Az Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata
(2) „Tírusz ezt mondta Jeruzsálemről: Haha! Összetört a népek kapuja, feltárult előttem! Gazdag leszek, mert romhalmazzá vált!” (Ez 26)
Ezékiel idegen népek ellen mondott próféciái közül három részt tesznek ki a Tíruszról, erről a Földközi-tenger szigetén fekvő föníciai kereskedővárosról szólók. Az, hogy a próféta ekkora figyelmet fordít erre a városra, jelzi Tírusz Isten népe életében betöltött jelentőségét és megkülönböztetett kapcsolatát velük. A zsidó királyság fénykorának kedves emlékeit idézi: Dávid jó kapcsolatot alakított ki a kereskedővárossal, királyi palotájához – amely a zsidó állam hatalmát, más államokkal való egyenrangúságát, elismertségét jelképezte – onnan kapott cédrusfát és mesterembereket (2Sám 5,11), és a jeruzsálemi templom is tíruszi segítséggel épülhetett meg (1Kir 5,15–32). Ezékielnek fájó, hogy ítéletet kell hirdetnie a Salamonnal szövetséges város ellen. De minden érdeme ellenére Tírusz is abba a bűnbe esett, mint a többi szomszédos nép: kárörömmel gúnyolja Isten népének alászállását, és közben dörzsöli a markát, milyen hasznot húzhat majd a zsidó állam meggyengüléséből: „Gazdag leszek, mert romhalmazzá vált!” (2). Fel szokták róni Elizeus próféciájával szemben, hogy Nabukadneccar tizenhárom éven át tartó tíruszi ostroma végül sikertelenül zárult. Hamisnak bizonyult a prófécia? Vagy nem erre az eseményre vonatkozott: Tírusz végül kétszázötven évre rá Nagy Sándor által szállt alá.
