„...akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van” Lk 19,11–27
11 Amikor pedig ezeket hallották, mondott egy példázatot is, mert közel volt Jeruzsálemhez, és azt gondolták, hogy azonnal meg fog jelenni az Isten országa. 12 Így szólt tehát: Egy előkelő ember távoli országba utazott, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, és úgy térjen vissza. 13 Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz minát, és azt mondta nekik: Kereskedjetek, amíg vissza nem jövök. 14 Alattvalói azonban gyűlölték őt, ezért küldöttséget menesztettek utána, és azt üzenték: Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék felettünk. 15 Amikor pedig megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, magához hívatta azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan kereskedett. 16 Jött az első, és azt mondta: Uram, a minád tíz minát nyert. 17 Az erre így szólt: Jól van, jó szolgám, mivel hű voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz város fölött! 18 Aztán jött a második, és jelentette: Uram, a minád öt minát nyert. 19 Ehhez pedig így szólt: Uralkodj te is öt városon! 20 Jött a harmadik is, aki így beszélt: Uram, itt a minád. Egy kendőbe kötve őriztem. 21 Féltem ugyanis tőled, mivel könyörtelen ember vagy: azt is behajtod, amit nem fektettél be, és learatod azt is, amit nem vetettél el. 22 Ekkor az így szólt hozzá: A saját szavaid alapján ítéllek meg, gonosz szolga! Tudtad, hogy én könyörtelen ember vagyok, hogy behajtom azt is, amit nem fektettem be, és hogy learatom azt is, amit nem vetettem el? 23 Miért nem tetted hát a pénzemet a pénzváltók asztalára, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam meg? 24 Az ott állóknak pedig ezt mondta: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok annak, akinek tíz minája van! 25 Mire ezt mondták neki: Uram, annak tíz minája van! 26 De ő így válaszolt: Mondom nektek, hogy akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van. 27 Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királlyá legyek felettük, hozzátok ide, és vágjátok le itt előttem.
Bibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata
Jézus egy gazdag emberről beszél, aki utazása előtt rábízza vagyonát a szolgáira. Van olyan szolga, aki jól él a kapott lehetőséggel, van olyan, aki sehogy. A visszatérő gazda egyet tehet; jutalmazza a hűséget, bünteti a hűtlenséget. Így van ez az Eljövendő Krisztussal is. Igaz, hogy Ő már mindent megtett, de nem elég ezt tudni, és megőrizni azt, ami már a miénk, hanem gyűjteni kell hozzá, főként lelkeket!
RÉ21 750
Bűnbánati zsoltár | 186 | Mélységből hozzád kiáltunk
„…Tírusz, te azt mondtad: Tökéletesen szép vagyok!” Ez 27
1 Így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Te, emberfia, kezdj siratóénekbe Tíruszról, 3 és mondd Tírusznak, amely a tenger kapujánál lakik, és sok sziget népével kereskedik: Így szól az én Uram, az Úr: Tírusz, te azt mondtad: Tökéletesen szép vagyok! 4 A tenger közepén van a birodalmad, tökéletesen szépnek építettek. 5 Szenír ciprusaiból készítették összes oldaldeszkádat, libánoni cédrust hoztak, abból csinálták árbocodat. 6 Básáni tölgyfából készítették evezőidet, elefántcsonttal díszített fedélzetedet ciprusfából készítették, mely a kittiek szigeteiről való. 7 Egyiptomi tarka vászonból volt a vitorlád, hogy felismerjenek; Elísá szigeteiről való kék és piros bíbort használtál ponyvának. 8 Szidón és Arvad lakói voltak evezőseid, Tírusz legügyesebb emberei voltak matrózaid. 9 Gebál legtapasztaltabb és legügyesebb emberei javítgatták sérüléseidet. A tenger minden hajója és hajósa megfordult nálad, hogy veled kereskedjék. 10 Perzsák, lídek és pútiak voltak hadsereged katonái, pajzsot és sisakot akasztottak rád: azok díszítettek. 11 Falaidon körös-körül arvadiak álltak seregedben, bástyáidon pedig gammádiak. Pajzsaikat körös-körül falaidra akasztották, ezek tették teljessé szépségedet. 12 Tarsís sokféle árut vásárolt tőled, piacodra pedig ezüstöt, vasat, ónt és ólmot hoztak, 13 Jáván, Túbal és Mesek kalmárai rabszolgákkal és rézből készült tárgyakkal fizettek áruidért, 14 Bét-Tógarmából hátaslovakat, kocsi elé valókat és öszvéreket hoztak piacodra. 15 Dedáni kalmárokkal és sok szigettel kereskedtél, elefántcsontot és ébenfát hoztak neked fizetségül. 16 Az arámok is vásároltak tőled sokféle készítményt, és türkizt, bíborszínű gyapjút, tarka szőtteseket, fehér gyolcsot, korallokat és rubint hoztak piacodra. 17 Júda és Izráel kalmárai minníti búzát, fügét, mézet, olajat és balzsamot adtak cserébe áruidért. 18 Damaszkusz is vásárolt tőled sokféle készítményt, mindenféle árut helbóni borért és hófehér gyapjúért. 19 Vedán és Jáván Uzzálból kovácsolt vasat, fahéjat és illatos nádat hozott piacodra; ezeket adták cserébe áruidért. 20 A dedáni kalmárok lótakarókat hoztak. 21 Arábiával és Kédár összes fejedelmével kereskedtél: bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedtek veled. 22 Sába és Ramá kalmárai a legfinomabb balzsamot, mindenféle drágakövet és aranyat hoztak piacodra. 23 Hárán, Kanné, Eden és Sába kalmárai, Assúr és Kilmad kalmárai 24 díszruhákat, kék bíbor köpenyeket és tarka ruhákat árusítottak vásáraidon, színes szőnyegeket, fonott és sodrott köteleket. 25 Tarsís-hajók szállították áruidat; gazdag és tekintélyes lettél a tenger közepén. 26 Nagy vizekre vittek evezőseid, de szétzúzott a keleti szél a tenger közepén. 27 Kincseid és piaci áruid, hajósaid és matrózaid, azok, akik javítgatták sérülésedet, akik áruiddal kereskedtek és az összes katonád: a rajtad levő sokaság elsüllyed mindenestül a tenger közepén, összeomlásod idején. 28 Matrózaid jajkiáltásától megrendülnek a partvidékek. 29 Kiszáll a hajókból minden evezős, a tengeri hajósok és a matrózok mind a szárazföldre lépnek. 30 Hangosan jajgatnak miattad, és keservesen kiáltoznak; port hintenek a fejükre, és meghemperegnek a hamuban. 31 Kopaszra nyiratkoznak miattad és gyászruhát öltenek, sírnak miattad keserű lélekkel, siratnak keservesen. 32 Fájdalmukban siratóénekbe kezdenek, és így énekelnek rólad: Kicsoda pusztult el úgy, mint Tírusz a tenger közepén?! 33 Amikor áruid a tengerről megérkeztek, sok népet elláttál, kincset érő portékáid tömegével gazdaggá tetted a föld királyait. 34 Most pedig hajótörött lettél a tengeren, a vizek mélyén, elsüllyedtek áruid és a rajtad levő egész embertömeg. 35 A szigetek összes lakója rajtad szörnyülködik, királyaikat rémület fogja el, eltorzul az arcuk. 36 A népek kereskedői fölszisszennek miattad. Rettenetes véged lett, nem lesz belőled soha semmi!
Az Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata
(3) „…Tírusz, te azt mondtad: Tökéletesen szép vagyok!” (Ez 27)
Ezékiel próféta könyvének mai része formája és versmértéke szerint siratóének. Prófétai siratóének, amely nem valamely múltbeli veszteséget, hanem a jövőben megtörténő eseményt gyászol el: a próféta a korban népszerű műfajt hívja segítségül, hogy Isten Igéjét célba juttassa. Ezékiel leírásából elénk tárul e föníciai kereskedővárosnak, Tírusznak a gazdagsága, hatalma és elismertsége. De előkerül hiányossága is: nem számol azzal, hogy bármiben fogyatékos volna. „Tökéletesen szép vagyok!” – hangzik a hitvallásuk. A város el van telve tökéletességének képzetével, azzal, hogy ő a maga erejéből lett, ami lett, nincs fogyatkozása, nem szorul rá másra, Isten kegyelmére sem. Az ószövetségi világ bolond gazdagja ő, aki azt hiszi, az anyagiakkal mindent elért, amit lehet, ezekkel bebiztosította magát: „Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag” (Lk 12,20–21). Az ilyen állapot minden külső fénye dacára is valóban siratnivaló.
