„De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt...” 2Kor 7,1–7
1 Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket! 2 Fogadjatok be minket: senkit nem bántottunk, senkit nem károsítottunk meg, senkit nem csaltunk meg. 3 Nem vádképpen mondom, hiszen az előbb megmondtam, hogy szívünkben vagytok, hogy együtt éljünk, és együtt haljunk. 4 Nagy a bizalmam irántatok, sok dicsekedni valóm van veletek, tele vagyok vigasztalódással, minden nyomorúságunk ellenére csordultig vagyok örömmel. 5 Mert amikor megérkeztünk Makedóniába, semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem ki voltunk téve mindenféle zaklatásnak: kívül harcok, belül félelmek. 6 De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével, 7 de nemcsak az ő megérkezésével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel ő nálatok megvigasztalódott. Hírül hozta ugyanis nekünk a ti vágyódásotokat, kesergéseteket, hozzám való ragaszkodásotokat, úgyhogy még jobban megörültem.
Bibliaolvasó Kalauz – Fekete Károly igemagyarázata
Titusz azzal a jó hírrel érkezett Korinthusból, hogy a gyülekezet bűnbánatra jutott, és szégyenkeznek az apostolt megbántó szeretetlenségük miatt. Pál kivirul és letargiája eltűnik, de nem ül diadalt, hanem Isten megajándékozottjának érzi magát. Példa előttünk a gyülekezet bűnbánata, de az is, ahogy Pál fogadja ennek hírét. Legyen példa Titusz is, aki békítő hírt hoz. Mivel a vészmadarak gyors szárnyúak, ne járjon ólomlábakon az üdítő üzenet sem!
RÉ21 699
Bizodalom Istenben | 773 | Tudom, az én Megváltóm él
„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” Péld 4
1 Hallgassatok, fiaim, az atyai intésre, és figyeljetek az okos tudományra! 2 Mert jó tanulságot adok nektek, ne hagyjátok el tanításomat! 3 Mikor még mint gyermek apámnál voltam, mint kicsi és egyetlen, anyám mellett, 4 tanítgatott, és ezt mondta nekem: Támaszkodjék szavaimra szíved, tartsd meg parancsaimat, és élni fogsz! 5 Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük! 6 Ne hagyd el, és megőriznek téged, szeresd, és megoltalmaznak téged! 7 A bölcsességnek ez a kezdete: Szerezz bölcsességet, és minden szerzeményeden szerezz értelmet! 8 Becsüld nagyra, és felmagasztal téged. Dicsőséget hoz rád, ha magadhoz öleled. 9 Ékes koszorút tesz a fejedre, díszes koronát ajándékoz neked. 10 Hallgasd meg, fiam, és fogadd el mondásaimat, mert megsokasítják életed éveit. 11 A bölcsesség útjára tanítottalak, helyes ösvényen vezettelek téged. 12 Jártodban semmi sem gátolja lépteidet, és ha futsz, nem botlasz el. 13 Ragaszkodj az intelemhez, ne térj el tőle, vigyázz rá, mert ez a te életed! 14 A bűnösök ösvényére ne lépj, ne járj a gonoszok útján! 15 Ne törődj vele, ne menj arra, kerüld el azt, és menj másfelé! 16 Mert azok aludni sem tudnak, ha rosszat nem tehetnek, és elrabolja álmukat, ha nem vethetnek gáncsot. 17 Bűnnel szerzett kenyeret esznek, és erőszakkal szerzett bort isznak. 18 Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig. 19 A bűnösök útja olyan, mint a sűrű homály; nem tudják, miben botlanak majd meg. 20 Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra! 21 Ne téveszd szemed elől, őrizd meg azokat szíved mélyén, 22 mert életet adnak azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek. 23 Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet! 24 Tartsd távol szádtól a csalárdságot, és távolítsd el ajkadról a hamisságot! 25 Szemed előre tekintsen, és egyenesen magad elé nézz! 26 Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz. 27 Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd távol lábadat a rossztól!
Az Ige mellett – Gaál Sándor igemagyarázata
(23) „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” (Péld 4)
Ezt nevezhetjük igazi központi vezérlésnek. Az istenfélelem által átitatott és irányított élet központjának vezérlése komoly „kyberbiztonságot” jelent az ember egészére nézve. A következő sorok máris arról beszélnek, hogy az ilyen központi akarat alatt lévő élet képessé lesz a száj, a beszéd irányítására. Van mód tudni nem beszélni akkor, amikor az indulatok kitörő erővel lövellnének ki ártó szavakat. Amikor csalárdság és hamisság lenne a beszédünk tartalma. Ez a vezérlés képessé tesz arra, hogy szemeink előre tekintsenek, és ne oldalra, hogy számító kacsingatásokba keveredjünk. „…egyenesen magad elé nézz!” (25/b), vagyis célirányosan és céltudatosan haladhatsz, akár mások csodálkozását is kiváltva. Ennek a következménye az lehet, hogy a lábaink sem rendelkeznek önmagukkal, sem a szem, sem a száj pillanatnyi állapotának nincsenek alárendelve, hanem célba visznek. Mert ugyanonnan kapnak jelzést, irányítást, ahonnan az élet indul ki. Micsoda többlete van életünknek, ha azt már Krisztusban értelmezzük és éljük! „…én vagyok az út, igazság és élet” (Jn 14,6)
