„Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet.” 2Móz 1
1 Név szerint ezek voltak Izráel fiai, akik Egyiptomba mentek Jákóbbal; mindegyik a maga háza népével ment: 2 Rúben, Simeon, Lévi és Júda, 3 Issakár, Zebulon és Benjámin, 4 Dán és Naftáli, Gád és Ásér. 5 Összesen hetvenen voltak, akik Jákóbtól származtak; József pedig már Egyiptomban volt. 6 Azután meghalt József és valamennyi testvére meg az az egész nemzedék. 7 Izráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak, nagyon-nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország. 8 Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet, 9 és ezt mondta népének: Lám, Izráel fiainak népe nagyobb és erősebb, mint mi. 10 Gyertek, bánjunk csak okosan vele, nehogy még jobban megsokasodjon! Mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból. 11 Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt. 12 De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább sokasodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól. 13 Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait. 14 Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; mindenféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket. 15 Azután parancsot adott Egyiptom királya a héber bábáknak – az egyiknek Sifrá, a másiknak Púá volt a neve –, 16 és ezt mondta: Amikor a héber asszonyok szülésénél segédkeztek, figyeljétek a szülés lefolyását: ha fiú lesz, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben! 17 De a bábák félték az Istent, és nem cselekedtek úgy, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket. 18 Ekkor Egyiptom királya magához hívatta a bábákat, és kérdőre vonta őket: Miért teszitek ezt, miért hagyjátok életben a fiúgyermekeket? 19 A bábák pedig ezt felelték a fáraónak: Mert a héber asszonyok nem olyanok, mint az egyiptomiak, hanem életerősek. Mire a bába odaér hozzájuk, már meg is szültek. 20 Isten ezért jót tett a bábákkal. A nép pedig sokasodott, és igen megerősödött. 21 És mivel a bábák félték az Istent, ő gyermekekkel ajándékozta meg őket. 22 A fáraó ekkor megparancsolta egész népének: Minden újszülött héber fiút dobjatok a Nílusba, csak a leányokat hagyjátok életben!
Bibliaolvasó Kalauz – Szép Eduárd igemagyarázata
„Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet.” (8) A világ mindig változott, a hatalmasságok, a vezetők, a politika ma is változik. Akkor új király került az egyiptomiak fölé, aki nem ismerte Isten választottját. Amikor olyanok vezetnek, akik nem ismerik Istent, akkor ennek mindig Isten népe látja kárát. Imádkozzunk az „új királyokért”, hogy megismerjék Jézust, s így Isten népének érdekében s ne ellene cselekedjenek.
RÉ21 583 • Zsolt 20
Reggeli imádság | 659 | Hálát adok néked, mennybéli Isten
„Bizony mondom neked: te még ma […], háromszor tagadsz meg engem.” Mk 14,26–42
26 Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére. 27 És akkor így szólt hozzájuk Jézus: Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: „Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.” 28 De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába. 29 Péter ezt mondta neki: Ha mindenki megbotránkozik is, én akkor sem. 30 Jézus így szólt hozzá: Bizony mondom neked: te még ma, ezen az éjszakán, mielőtt másodszor megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem. 31 Ő azonban annál inkább mondta: Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg. Ugyanígy beszéltek a többiek is. 32 Ekkor arra a helyre értek, amelynek neve Gecsemáné, és így szólt tanítványaihoz: Üljetek le itt, amíg imádkozom! 33 Maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, azután rettegni és gyötrődni kezdett, 34 majd így szólt hozzájuk: Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok! 35 Egy kissé távolabb ment, a földre borult és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra. 36 És így szólt: Abbá, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te. 37 Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: Simon, alszol? Nem tudtál egy órát sem virrasztani? 38 Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen. 39 Újra elment, és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott. 40 Amikor visszatért, ismét alva találta őket, mert szemük elnehezült; és nem tudták, mit feleljenek neki. 41 Harmadszor is visszatért, és így szólt hozzájuk: Aludjatok tovább, és pihenjetek! Elég! Eljött az óra! Íme, átadatik az Emberfia a bűnösök kezébe. 42 Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul.
Az Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata
(30) „Bizony mondom neked: te még ma […], háromszor tagadsz meg engem.” (Mk 14,26–42)
Nincs okunk megkérdőjelezni, hogy Péter komolyan mondta: nem fog megbotránkozni, végig követni fogja Urát. Ő tényleg így gondolta, a baj az volt: nem tudta felmérni saját erejének, akaratának nagyságát, ahhoz mérten, ami Jézusra várt. Jézus csak a valóságot mondja el, tisztábban látja, jobban ismeri Pétert, mint ő saját magát. A keresztre nem tarthat vele senki. El fog bukni Péter, mert ehhez ő kevés. Most még. De sok tervünk, odaszánt hitbeli akciónk hal el, mert felbuzdulásunk nem ellensúlyozza gyengeségünket! De sokszor akarjuk megmutatni Istennek, hogy vagyunk valakik, és képesek leszünk tartani a lépést! De ezt nem várja el Isten. Nem akarja, hogy nélküle bizonyítsunk. Azt pedig végképp nem várja el, hogy azt tegyük meg, amire csak ő képes. Péter később, a kereszt és feltámadás után, a Szentlélek eljövetelét követően, amikor minden a helyére kerül benne, sőt ő maga is a helyén lesz végre hitben és szolgálatban, akkor ki fog tartani, együtt a Feltámadottal, akkor mindhalálig, vértanúként. Legyen ez nekünk figyelmeztetés és bátorítás: nincs hívő élet Jézus nélkül, nem bizonyítani kell, hanem elfogadni Isten életváltoztató szeretetét, Szentlelkének vezetését, és akkor, a helyünkre kerülve, a saját pályánkat fogjuk futni.
